OGY - Krónika 7. rész (határozathozatalok, interpellációk)
Budapest, 2016. december 12., hétfő (MTI) - A határozathozatalok után interpellációkkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. Ezek sorában az oktatásról, a nyugdíjról, a légszennyezettségről is beszéltek a képviselők.
Elfogadták a kormány adócsökkentő csomagját
Elfogadta a parlament a bérmegállapodást megalapozó, a
versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely
alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke,
és csökkennek a munkáltatói járulékok is.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését 146 igen
szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett hagyta jóvá az
Országgyűlés.
A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról
egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Ugyanígy
a vállalkozói szja is egységesen 9 százalék lesz.
A szociális hozzájárulási adó - és ezzel egyidejűleg az
egészségügyi hozzájárulás mértékét - 2017-re - a jelenlegi 27-ről -
22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a
jogszabály, mint azt a novemberben aláírt, hat évre szóló
bérmegállapodásban rögzítette a kormány, valamint a munkaadói és a
munkavállalói oldal. Ez azt is tartalmazza: ha 2017 első 9
hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a
kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január 1-jével további 0,5
százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok.
Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva,
a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal,
13 százalékra mérséklődik majd.
Interpellációk:
MSZP: a diákok leterheltségének növekedése egyre rosszabb
eredményeket szül
Hiller István (MSZP) a közoktatásról szólva emlékeztetett egy
évvel ezelőtti kérdésére, ami a diákok leterheltségéről szólt.
Hozzátette: azóta semmi nem változott, sőt a probléma mára túllépett
minden kritikus határon. Szerinte a diákok leterheltsége és
motiválatlansága, eredménytelensége között összefüggés van, ahogy az
a PISA-felmérés eredményéből is kiderül.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának
államtitkára úgy felelt: a pedagógusoknak nagyobb rugalmasságot
biztosító, a diákok leterheltségét csökkentő szabályokat fogadtak
el. Emlékeztetett az oktatás azon időszakára, amikor egyre drágábbak
voltak a tankönyvcsomagok, amikor 17 ezer pedagógust bocsátottak el
és több mint 380 iskolát zártak be.
Az Egyesült Államokban is csökkentek az értékek,
Lengyelországban is, de Csehország is jelentős visszaesést
könyvelhetett el - értékelte a PISA-teszt eredményeit, egyetértve
azzal: a magyar eredmények is értékelést igényelnek.
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta
azt 108 igen szavazattal, 35 ellenében.
Jobbik: a férfiak miért nem mehetnek nyugdíjba 40 évnyi
munkaviszony után?
Sneider Tamás (Jobbik) szerint a kormány és a kormánypárti
képviselő obstrukciója miatt nem tudták megvitatni a férfiaknak 40
évnyi munkaviszonya után járó nyugdíj kérdését. Nemet mondtak a
Jobbik ezen javaslatára is - emlékeztetett, ahogy arra is: a
kormányoldal elvette a magánnyugdíjpénztári vagyont vagy a
korkedvezményes nyugdíjat.
Rétvári Bence szerint a Jobbik a nőknek nem akarta megadni és
most el akarja venni a nyugdíjjogosultságot 40 év munkaviszony után.
Most megszüntetnék az anyák jogosultságát a kedvezményre, amit a
gyermekeik után kapnak. Egyes képviselőik annak ellenére szavaztak
ezen javaslat ellen, hogy saját programjukban szerepelt -
emlékeztetett, hangsúlyozva: a Jobbik mostani javaslata kiüresítené
a nőknek járó kedvezményt.
A választ Sneider Tamás nem fogadta el, azt az Országgyűlés
szavazta meg 109 igen szavazattal, 26 ellenében 1 tartózkodás
mellett.
LMP: mit tesz a kormány a légszennyezettség ellen?
Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy évente négyezren
halnak meg a légszennyezettség miatt és a probléma további százezer
megbetegedést okoz. A korszerűtlen lakossági fűtést hibáztató
képviselő hangsúlyozta, hogy a szegény térségben élők kénytelenek
mindent eltüzelni.
A szociális tüzelőprogramokban elő kell írni a fa víztartalmát,
a lignitet ki kell venni háztartási fűtőanyagok közül, a lakossági
fűtés korszerűsítését pedig támogatni kell - jelentette ki.
V. Németh Zsolt államtitkár szerint a kérdés szakmaiatlan és
demagóg elemeket tartalmazott. Az elmúlt évtizedekben a határérték
feletti ipari légszennyezég gyakorlatilag megszűnt, a közlekedés
okozta légszennyezés is visszaesett és ezért lett sokkal nagyobb
jelentőségű a lakossági kibocsátás - folytatta. A legnagyobb
problémát a szálló por okozza, de a levegő minősége 1990 óta
folyamatosan javul - hangsúlyozta. A kormány 2011-ben egy ágazati
programot fogadott el és 770 milliárd forintot irányzott elő a
probléma megszüntetésére - mondta.
A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 107 igennel 28
nem ellenében.
Fidesz: ki az az Ahmed H.?
Ágh Péter (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a tíz év
fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. mellett tartottak demonstrációt
civil szervezetek. A migránspárti erők nyomást akarnak gyakorolni
Magyarországra és migránsokkal akarják betelepíttetni Európát -
értékelte az eseményt a politikus.
Kicsoda valójában Ahmed H. - tette fel a kérdést a képviselő.
Völner Pál államtitkár azt felelte, hogy a szír állampolgárságú
férfit terrorcselekmény bűntettében és tömegzavargás résztvevőjeként
elkövetett határzár tiltott átlépése miatt ítélték tíz év fegyházra
első fokon. A minisztérium nem adhat állásfoglalást vagy
jogértelmezést bírói szakaszában - emelte ki. Hangsúlyozta, a
bíróságok függetlenek, a kormánynak semmilyen módon nincs és nem is
lehet beleszólása az ítélet meghozatalába.
A képviselő elfogadta a választ.