Október 23. - Trócsányi: ma is ugyanazok az értékek fontosak, mint 1956-ban
Budapest, 2017. október 22., vasárnap (MTI) - A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen vasárnap.
A tárcavezető a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte: az
1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész
Európa, sőt a világ is. Az 56-os magyar szabadságharcosokat is be
lehetne sorolni az egyesülő Európa alapító atyái közé, ha ugyanis
győztek volna, a kontinenst kettészelő vasfüggöny és fal előbb
leomlott volna - mondta. Hozzátette: erkölcsileg így is győztek, a
kommunizmus mítoszának lerombolása nélkül ugyanis nem lett volna
lehetséges a szabad Európa.
A miniszter arról beszélt, hogy azok az egyetemista fiatalok,
akik itt egykor nagygyűlést tartottak, nem tudták, hogy forradalmat
robbantanak ki. Ők a követeléseiket fogalmazták meg a rendszerrel
szemben, és "úgy döntöttek, hogy nem félnek többé". A történészek
nagyjából egyetértenek abban, hogy az október 22-i hallgatói gyűlés
mégis a forradalom nyitánya volt - közölte.
Felidézte: a műegyetemisták 16 pontba foglalták követeléseiket,
és "ez a dokumentum merészségével és érettségével egyaránt ámulatba
ejti az utókort". A követelések messze túlmutatnak az egyetemisták
saját világán, "az ország iránti aggodalom hajtja őket" - mondta.
Trócsányi László kiemelte: 1956. október 23. erőszakmentes
forradalom volt, fegyverhez a hatalom nyúlt először. "A félelem
ellentéte nem a bátorság, hanem a hit", és a műegyetemista fiatalok
hittek az emberi szó és néhány nemes eszmény erejében, a szabadság
győzelmében.
Az igazságügyi miniszter idézte az alaptörvényt, amely szerint
"egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első
határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os
forradalmunkból sarjadt ki." Úgy vélte, ez az alaptörvény talán
legfontosabb mondata, "1956 nélkül ugyanis nincs szabad, független
és demokratikus Magyarország".
Emlékeztetett: a rendszerváltás akkor kezdődött, amikor ki
mertük mondani, hogy ami 1956-ban történt, az forradalom és
szabadságharc volt. Felidézte, hogy Orbán Viktor mostani
miniszterelnök Nagy Imre újratemetésén több százezer ember előtt
követelte a szovjet csapatok kivonását", tudván azt, amit a
műegyetemi ifjúság is tudott, vagy legalább érzett: "az az ország,
ahol idegen katonák megszállóként vannak jelen, nem lehet sem
szabad, sem független".
Trócsányi László szerint ami 1956. október 22-én történt, az
1990 májusában teljesedett be politikai értelemben, amikor a magyar
nép hosszú idő óta először szabadon választott Országgyűlést.
Közjogi értelemben pedig a 2011-ben elfogadott alaptörvény zárta le
a rendszerváltást - tette hozzá.
A miniszter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc
üzenetei még hosszú ideig érvényesek lesznek, "ha emlékezünk és
tanulunk belőlük, akkor még sokáig inspirálják és alakítják majd a
magyar jövőt". Az egykori műegyetemisták 16 pontjában megjelenő
eszmei minimumban ma is egyetért a magyarok túlnyomó többsége, ide
tartoznak az egyéni és politikai szabadságjogok, a nemzeti
függetlenség, a jogállam, a parlamentáris demokrácia, a társadalmi
igazságosság.
Az igazságügy-miniszter elmondta: akkoriban az volt a kérdés,
vajon csatlakozhatunk-e valaha is a szabad Európához, "ma arról
vitatkozunk, hogy milyen Európát akarunk". "Európa jövőjéből részt
kérünk, és alakítói is kívánunk lenni", mert "szabad, független
országként részesei vagyunk és akarunk maradni az európai
folyamatnak és a vitáknak" - szögezte le.
A tárcavezető úgy látja, korábban nem tapasztalt külső
kihívásoknak kell megfelelnünk, és ebben a helyzetben szükségünk van
az akkori műegyetemista fiatalok, a szabadságharcosok erényeire: a
lelkesedésre, a jövőbe, a szabadságba, az igazság és a jog erejébe,
a demokráciába vetett hitre, a hazaszeretetre és a szolidaritásra.
A körülmények változnak, az igazi értékek állandóak, és
ugyanezek a tulajdonságok szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez
minden nemzet, így a magyarság számára ma, a harmadik évezred elején
is - zárta szavait Trócsányi László.
(FOTÓ)