Ombudsman: aggályos a felügyelt kapcsolattartás feltételrendszere
Budapest, 2018. április 25., szerda (MTI) - Az alapvető jogok biztosa szerint komoly aggályokat vet fel a család- és gyermekjóléti központokban biztosított felügyelt kapcsolattartások feltételrendszere, szabályozási környezete, valamint az érintett szervek együttműködése és eljárása is.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdai, az MTI-hez
eljuttatott közleményében azt írta, Székely László ombudsman a
vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy egy
nagyszülő nem találkozhatott az unokáival a jogerős határozatban
megállapított havi egy napon, mert a gyámhatóságnak nem volt
kapcsolattartásra alkalmas helyisége.
A biztos jelentése szerint a kapcsolattartás a gyermek jogai
közé tartozik. Hozzátette, Magyarországon a kapcsolattartási jog
biztosítása a gyámhatóságok, a felügyelt kapcsolattartás biztosítása
a család- és gyermekjóléti központok felelőssége, de önkéntesen a
család- és gyermekjóléti szolgálatok is biztosíthatják ezt.
A konkrét ügyben a hatóság elismerte, hogy feloldhatatlan és
jogellenes helyzet alakult ki, és emiatt a felügyelt kapcsolattartás
2015 novembere óta nem valósulhatott meg. Ez sérti a jogbiztonságot,
a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás követelményét, a
kapcsolattartásra jogosult panaszos tisztességes eljáráshoz és a
gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát is -
hangsúlyozta az ombudsman.
A biztos országos szinte is kiterjesztette a vizsgálatot.
Feltárta, hogy a felügyelt kapcsolattartásokra vonatkozó jogerős
határozatokban foglaltak esetlegesen valósulnak meg a
kapcsolattartási ügyelet tárgyi feltételeit megfelelően részletező
jogi szabályozás hiánya, valamint a személyi és a tárgyi feltételek
elégtelensége miatt, a pótlás pedig nehézkes.
A közlemény szerint kiemelt probléma a szakemberek hétvégi
elérhetőségének biztosítása. A kapcsolattartási ügyelet
részletszabályainak kidolgozásakor a hétvégi alkalmak esetében is
olyan minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek rögzítik,
hogy mely napokon, milyen időtartamban, milyen lehetséges
ellentételezés mellett teremthető meg a felügyelt kapcsolattartás.
Székely László megállapította, hogy az intézmények közti
hatékony együttműködés hiánya akadályozza a felügyelt
kapcsolattartás átmeneti jellegének biztosítását és az észszerű időn
belüli továbblépés lehetőségét. A gyámhatóságok nem fordítanak kellő
figyelmet és nem építenek azokra a javaslatokra sem, amelyek az
érintettekkel közvetlen kapcsolatban álló család- és gyermekjóléti
központoktól érkeznek.
Aggályosnak tartja azt is, hogy a megállapodást az első
kapcsolattartáskor kötik meg, a házirendet pedig szintén akkor
ismertetik, és ezzel csökken a kapcsolattartásra akkor fordítható
idő.
Az ombudsman felkérte a konkrét ügyben eljáró gyámhatóság
vezetőjét, hogy soron kívül tegye meg a szükséges intézkedéseket a
felügyelt kapcsolattartási alkalmak pótlása és jövőbeli biztosítása
érdekében.
Az emberierőforrás-miniszternek azt javasolta, hogy
kezdeményezze a hatályos jogszabályi rendelkezések kiegészítését a
kapcsolattartási ügyelet biztosításának alapvető tárgyi
feltételeire, az alkalmak pótlására, a hétvégi kapcsolattartás
biztosítására vonatkozó minimumszabályokkal. Továbbá tekintse át a
család- és gyermekjóléti központok kapcsolattartási ügyeletei
személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.
Kezdeményezte azt is, hogy intézkedjen egy külön kapcsolattartási
ügyeletekre vonatkozó szakmai módszertani útmutató elkészítéséről,
kiadásáról.
Székely László felkérte a kormányhivatalok vezetőit, hogy a
gyámhatóságok a felügyelt kapcsolattartás elrendelésekor fokozottan
működjenek együtt a család- és gyermekjóléti központokkal, döntéseik
indokolásakor adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a
kapcsolattartásra jogosultnak a felügyelt kapcsolattartást biztosító
gyermekjóléti központ, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat
elérhetőségéről, valamint hívják fel a figyelmet az előzetes
bejelentkezési kötelezettségre - olvasható a közleményben.