Orbán: 2022-re megszűnik Magyarország egyoldalú függősége az orosz gáztól
Budapest, 2018. február 9., péntek (MTI) - A Magyarország és Románia között a gázellátásra vonatkozó tervezett együttműködés eredményeként 2022-re megszűnik Magyarország egyoldalú függősége az orosz gáztól. Ehhez a következő időszakban ki kell majd építeni a gáz szállításához szükséges kapacitásokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki magyar-szerb üzleti fórumon tartott beszédében.
Kiemelte: a térségi energiahálózatokat szorosabbra kell fűzni,
ezzel megszűnhet az egyoldalú függőség az orosz gáztól. A
legfontosabb gazdasági feladat a következő évekre, hogy a
közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél
szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd
biztosítani a versenyképességüket - vélte.
Mint mondta, Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél
több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. Az ezt
biztosító "interkonnektorokon" el kell végezni a szükséges
feladatokat, amit a saját oldalán Románia és Horvátország még nem
tett meg, így ezekből az országokból még nem érkezhet gáz
Magyarországra.
Kiemelte: az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz az
iparát versenyképessé tenni, és úgy vélte, Szerbia csak akkor tud
Közép-Európához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz
Közép-Európához kapcsolódni.
Orbán Viktor a jövő nagy kihívásának nevezte, hogy világ
energiaigénye évről-évre nő. Hozzátette: térségünk energiaigénye is
3-5 százalékkal emelkedik évente. Úgy vélte, az energia
árversenyében az EU-nak lépnie kell, mert az Egyesült Államok ebben
jóval Európa előtt jár.
A miniszterelnök kifejtette: ha a tervezett fejlesztések
megvalósulnak, Magyarországnak lehetősége lesz arra, hogy a mostani
importőr szerepből energiaexportőr országgá váljon. Magyarország
ugyan nem gazdag fosszilis energiaforrásokban, de jól fejlett
infrastruktúrája van, jó menedzsmentképességgel rendelkező
energiacégei, amelyek közül 2010 után sokat visszavásárolt az állam.
És van egy jól működő atomerőműve, amelyet bővít - mondta.
A kormányfő fontos előrelépésnek nevezte energetikai szempontból
a szerb és a magyar áramtőzsde egyesülését.
Kitért arra is: Magyarország azon lesz, hogy minél inkább fel
lehessen gyorsítani Szerbia uniós csatlakozását. Hangsúlyozta, hogy
a Balkánt integrálni kell az Európai Unióba, és nagyon távolinak
nevezte a bizottság által erre céldátumként kitűzött 2025-öt.
Kiemelte, hogy a balkáni államok csatlakozása át fogja alakítani
Európa gazdasági súlypontját, amely Nyugat felől egyre inkább
Kelet-Közép-Európa felé tolódik. Jelezte: évről évre láthatóbb lesz,
hogy az Európai Unió gazdasági tevékenységének központja
Közép-Európába tevődik át. A V4-ek kereskedelme Németországgal már
most 55 százalékkal több, mint a német-francia kereskedelem -
jegyezte meg.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy Szerbia és Magyarország
kapcsolata soha nem volt ilyen jó, és kijelentette: óriási munka van
abban, hogy a magyar-szerb kapcsolatokat ne a múlt, hanem a jövőre
vonatkozó tervek határozzák meg. Egymás rovására nem, csak együtt
lehet sikeres a két ország - szögezte le.
Ana Brnabic, Szerbia miniszterelnöke a magyar-szerb üzleti
fórumot követően arról beszélt, hogy Szerbia teljes jogú uniós
tagként nem támogatásokra fog várni, hanem arra törekszik majd, hogy
maga is hozzájáruljon az EU megerősítéséhez.
A szerb kormányfő kijelentette, hogy az EU stratégiájában
kijelölt 2025-ös csatlakozási céldátumot Belgrád belátható és
elfogadható időpontnak véli, a csatlakozási feltételeket pedig
teljesíteni fogja. A csatlakozási folyamatban Szerbia
legelkötelezettebb támogatója Magyarország, amely a tárgyalási
fejezetek lezárásához szakmai segítséget is nyújt.
Ana Brnabic kijelentette, hogy az uniós csatlakozás
elképzelhetetlen az infrastruktúrák kapcsolódása nélkül, ennek pedig
az új Budapest-Belgrád vasútvonal lesz az egyik legfontosabb eleme.
Hozzátette, hogy a magyar féllel további közös infrastrukturális
projektek előkészítése is zajlik, a személy- és áruforgalom idén és
jövőre új határátkelők megnyitásával bővülhet.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a szerb energiapiac egyre sokszínűbb,
az energiaipar megnyílt a magánbefektetők előtt is, de továbbra is
kihívást jelent az energiafelhasználás hatékonysága. Ennek
orvoslásában Szerbia számít a magyar cégek szakmai tapasztalatára -
mondta.
Ana Brnabic megerősítette: Szerbiának minél több forrást kell az
infrastruktúra fejlesztésére fordítania, ebben a szerb kormány
jelentős szerepet szánna Kínának. Szerbia is szeretné szorosabbra
fűzni kapcsolatait a térség országaival, például Bulgáriával,
illetve megállapodtak a magyar kormánnyal arról, hogy idén és jövőre
két újabb határátkelő nyílik meg a szerb-magyar határon - mondta.