PONTOSÍTÁS - LMP: Magyarország ne írja alá a CETA-t!
Megjegyzés: 2. bekezdés helyesen: Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezetője ...
Budapest, 2016. szeptember 27, kedd (MTI) - Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a 11:24 órakor kiadott, LMP: Magyarország ne írja alá a CETA-t! című anyagunk 3. bekezdésének szövegét a közlő az alábbiak szerint módosította:
Megjegyezte: miközben a CETA melletti érvként gyakran elhangzik,
hogy az fellendíti a GDP-t, független szakértők kimutatták, hogy 200
ezer munkahely s z ű n h e t m e g , ha az hatályba lép, s minden
országban csökken a munkabér és az adóbevétel, továbbá 0 , 4 9
százalékkal csökken a GDP.
Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség
érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!
PONTOSÍOTT VÁLTOZAT - LMP: Magyarország ne írja alá a CETA-t!
Budapest, 2016. szeptember 27., kedd (MTI) - Az LMP azt követeli
a kormánytól, hogy ne írja alá a Kanada és az Európai Unió közötti
szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA-t.
Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese
keddi budapesti sajtótájékoztatón bírálta, hogy Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter előző nap szerinte az egyezmények
fontosságát hangoztatta, értékelése szerint amiatt a parlamenti vita
gyakorlatilag egy színjáték.
Megjegyezte: miközben a CETA melletti érvként gyakran elhangzik,
hogy az fellendíti a GDP-t, független szakértők kimutatták, hogy 200
ezer munkahely szűnhet meg, ha az hatályba lép, s minden országban
csökken a munkabér és az adóbevétel, továbbá 0,49 százalékkal
csökken a GDP.
Schmuck Erzsébet a másik kritikus pontként hivatkozott a
befektetési bírósági rendszerre, szavai szerint ez egy
antidemokratikus vitarendezési eljárás, ami az uniós és hazai joggal
ellentétesen különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek
az európaiakkal szemben. Hozzátette: a rendszer független bírák
helyett profittermelésben érintettekből fog állni.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője arról beszélt: az
élelmiszerbiztonság feláldozása a legkisebb kár azok között, amit a
CETA, valamint az Egyesült Államokkal kötendő TTIP okozhat.
Véleménye szerint a nemzet szuverenitásáról van szó, s ha egy akkora
szereplő, mint Észak-Amerika "rányomul" az EU-ra, az megszünteti a
határokat, és más jogszabályi környezetben, más természeti
erőforrás-tartalékkal, más termelési formával előállított termékek
versenyeznek az erősebb magyar elvárásokkal.
A politikus Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős
uniós biztos távozását követelte arra hivatkozva, hogy érvelése az
uniós állampolgárok érdekeivel ellentétes. Szijjártó Péternek a
biztossal folytatott találkozóját követő nyilatkozatát pedig úgy
értékelte: nagyjából a hazaárulás-kategória kiszolgáltatni az
országot a szabadkereskedelemnek.
Nincs az a módosítás, amivel támogathatók lennének az
egyezmények - jelentette ki Sallai R. Benedek.
Szijjártó Péter hétfőn - miután egyeztetett Cecilia Malmström
kereskedelempolitikáért felelős uniós biztossal - azt mondta, a
magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a
nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik.
Hozzátette, a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást
(CETA) illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön,
milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor
Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az
egyezményt.