Potápi: a Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat
Kolozsvár/Nagyvárad, 2017. szeptember 22., péntek (MTI) - A Kárpát-medence magyar közösségei nem adták fel az autonómiáért folytatott harcukat, de a közösségeknek az őket érő támadások ellen is egyfolytában védekezniük kell - jelentette ki Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nagyváradi ülésén.
Az államtitkár KMAT idei második ülésének nyilvános részén
felszólalva megállapította, hogy egyedül a Vajdaságban sikerült
előrelépni az autonómia területén. Úgy vélte, amíg a székelyföldi
magyar ember is közömbös az autonómia iránt, addig kevés esély van a
sikerre. Szerinte elsősorban a saját közösség autonómia iránti
igényét kell megerősíteni, majd a román közösségét, ehhez kell
hozzáilleszteni a magyar és a román politikát, és ehhez kell
nagyhatalmi, európai uniós támogatást szerezni.
"Semmivel sem jobb a helyzet mint 1995-ben vagy 2004-ben, de
innen szép fordítani" - jegyezte meg az államtitkár, aki arra is
kitért, hogy a magyar nemzetpolitika immár arra törekszik, hogy a
Kárpát-medence magyar közösségei boldogulni is tudjanak a
szülőföldjükön. Ezért a hagyományos nemzetpolitikai területek
mellett a magyar közösségek gazdaságát is támogatja.
Az államtitkárnak az autonómia iránti közönyre vonatkozó
megállapítását mind Tőkés László KMAT-elnök, mind pedig Szilágyi
Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vitatta.
Tőkés László a székelyek autonómiaigényét a templomba ritkán
járó, de mégis hívő emberek vallásosságához hasonlította. A KMAT
elnöke szerint történelmi előzményei vannak annak, hogy az erdélyi
magyarságban erősebb az autonómiaigény, mint a Kárpát-medence más
magyar közösségeiben. Az erdélyi magyarság öntudatába ugyanis
beépült, és maradványaiban máig megmaradt az erdélyi államiság
tudata - vélte Tőkés László.
A politikus úgy vélte: a Magyarországot felszabdaló trianoni
döntés centenáriumát megelőző fokozódó magyarellenesség is a
közösségi önrendelkezés hiányára vezethető vissza. "Gordiuszi
megoldás volna, ha a nemzeti önrendelkezés közösségi jogát tudnánk
érvényesíteni. Tovább kell folytatnunk törvényes küzdelmünket az
autonómia különböző formáinak a megvalósítása érdekében" -
jelentette ki Tőkés László.
Szilágyi Zsolt úgy vélte: a székelyek 2013 októberében tartott
nagy menetelése vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2007-ben
tartott nem hivatalos mozgó urnás népszavazása is jelezte, hogy az
autonómia népakarat Székelyföldön. A politikus szerint "mozgásban
kell tartani a közösséget" hogy a népakarat megmaradjon.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában azt
hangoztatta, hogy a magyar közösségeknek előbb a közösségeiken belül
kell egységesíteniük autonómiaelképzeléseiket, és csak ezután szabad
megszólítaniuk országaik vezetését. Úgy vélte: a Székelyföldre
vonatkozó két autonómiatervezet között a leglényegesebb különbség,
hogy míg az SZNT a történelmi Székelyföld számára kér területi
autonómiát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a
Magyar Polgári Párt (MPP) tervezete Hargita, Kovászna és Maros megye
területére vonatkozik. Utóbbi terület nagyobb és olyan kistérségeket
is magába foglal, amelyeken kisebbségben élnek a magyarok. A
miniszterelnöki megbízott abbeli szándékának adott hangot, hogy a
következő egyeztetésen "közös nevezőre hozzák" a székelyföldi
tervezeteket.
A KMAT ülése után Nagyváradon Hogyan lesz autonómia? Hol az
ördöglakat kulcsa? címen autonómiakonferenciát is tartanak, amelyre
a téma több európai szakértőjét is meghívták.