Putyin: ha Brüsszellel nem megy, Moszkva az EU-tagállamokkal fogja fejleszteni kapcsolatait
Megjegyzés: Az első bekezdés helyesen: "Oroszország az EU tagállamaival külön-külön fogja fejleszteni kapcsolatait, ha nem sikerül megállapodnia az unióval - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki, 12. alkalommal megtartott moszkvai évértékelő sajtóértekezletén".
Moszkva, 2016. december 23., péntek (MTI) - Oroszország az EU tagállamaival külön-külön fogja fejleszteni kapcsolatait, ha nem sikerül megállapodnia az unióval - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki, 12. alkalommal megtartott moszkvai sajtóértekezletén.
Az orosz vezető megismételte álláspontját, amely szerint a
kapcsolatok megromlásáért nem Oroszország felelős, és Moszkva a
nyugati szankciókra reagált válaszintézkedéseivel. Putyin az
elhidegülés okát arra vezette vissza, hogy 2014-ben három uniós
külügyminiszter is szavatolta Viktor Janukovics ukrán elnök és az
ellenzék megállapodását, az EU mégsem tett semmit az államfőt
megdöntő "államcsíny" ellen.
Rámutatott, hogy a nyugati szankciók még a terrorellenes
együttműködést is gátolják.
Vlagyimir Putyin ugyanakkor "teljes támogatásáról" biztosította,
és a helyes irányba tett lépésnek nevezte az Ukrajna és az Európai
Unió közötti vízumkényszer eltörlését. A vízumkényszer fennmaradását
a hidegháború örökségének minősítette Európában. Nem zárta ki annak
lehetőségét, hogy grúz állampolgárok vízum nélkül utazhassanak
Oroszországba.
Hozzátette, hogy az ukrajnai rendezésről a "normandiai"
formátumban - orosz, ukrán, német és francia részvétellel folytatott
- tárgyalások nem nagyon hatékonyak, mindazonáltal a folytatásuk
mellett foglalt állást.
Putyin hangot adott abbéli reményének, hogy az orosz-ukrán
kapcsolatok normalizálódni fognak, és az épülő kercsi híd (a Krím
félszigetnél) hasznos lesz majd a kétoldalú gazdasági kapcsolatok
szempontjából is.
Kifejezte készségét a konstruktív együttműködésre Donald Trump
megválasztott republikánus amerikai elnökkel, az orosz-amerikai
kétoldalú biztonsági és gazdasági kapcsolatok normalizálásra,
valamint meghívás esetén az Egyesült Államokban teendő látogatásra.
Mint mondta, nem okozott számára meglepetést Trumpnak az a közlése,
hogy növelni akarja az amerikai nukleáris potenciált, mert ezt már a
választási kampány során is kilátásba helyezte.
Arra a vádra reagálva, amely szerint Moszkva beavatkozott volna
az amerikai belpolitikai küzdelembe, Putyin felhívta a figyelmet,
hogy az amerikai demokraták nemcsak az elnök-, hanem a törvényhozási
választásokat is elvesztették, ezért felesleges a kudarcért másokat
okolniuk. Úgy vélekedett, hogy az amerikai demokratáknak
rendszerszerű problémákkal kell megküzdeniük, meg kell tanulniuk
méltósággal veszíteni, és bocsánatot kellett volna kérniük a
választóktól azon információk miatt, amelyeket hackerek a
nyilvánosság elé tártak a Demokrata Nemzeti Bizottság elektronikus
levelezéséből.
Meglátása szerint az Obama-kormányzat a társadalmat megosztó
politikát folytatott. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a Fehér Ház
megmondta az amerikaiaknak, kire ne szavazzanak.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy személyesen mit válaszolt
Barack Obama elnöknek az orosz hackertámadásokkal kapcsolatos
vádjaira, kijelentette, hogy bizalmas magánbeszélgetés részleteit
nem teszi publikussá.
Szíriáról szólva azt mondta, hogy ott Aleppó "felszabadítása"
után a következő lépés az egész országra kiterjedő tűzszünet elérése
és a béketárgyalások elindítása lesz. Ezek helyszíne Moszkva,
Ankara, Teherán és Damaszkusz megállapodása értelmében a kazah
főváros, Asztana lesz. Orosz diplomáciai forrás szerint a
tárgyalások január közepén kezdődnek majd.
Putyin Kelet-Aleppó evakuálását a modern kor legfontosabb
humanitárius műveletének nevezte.
Kijelentette, hogy az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása nem
vezet az orosz-török kapcsolatok megromlásához. Putyin szerint a
terrorcselekmény rávilágított, hogy milyen mélyen beszivárogtak a
szélsőségesek a török biztonsági erőkbe, és most már hihetőbbnek
tűnik számára, mint korábban, hogy az orosz katonai gép lelövését
nem a legmagasabb szinten rendelték el Ankarában.
Belpolitikai témákról nyilatkozva egyebek között kijelentette,
hogy Oroszországban nincs értelme jövőre előrehozott elnökválasztást
tartani. A várakozások szerint Putyin 2018-ban ismét versenybe száll
a Kremlért, igaz, a sajtótájékoztatón az elnök megint kitért az ezt
firtató kérdés elől, azt állítva, hogy ennek eldöntéséhez időre lesz
szüksége.
A gazdaság állapotát vázolva hangsúlyozta, hogy idén 0,5-0,6
százalékra csökkent az orosz gazdaság visszaesése, és reményét
fejezte ki, hogy hamarosan ismét megkezdődik a növekedés.
Az infláció várhatóan Oroszország számára rekord alacsony, 5,5
százalékos lesz. Az államháztartási hiány a várakozások szerint a
hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékával lesz egyenlő, a nettó
tőkekiáramlás pedig 16-17 milliárd dollárra csökkent, a
külkereskedelmi mérleg aktívuma mintegy 70 milliárd dollár, amelyből
mintegy 7 milliárd dollár IT-exportból folyt be. Az egykulcsos orosz
adórendszer nem változik meg.
Putyin méltatta a gazdaság több területén fellendült
"importhelyettesítést".
Az elnök szerint idén 119 millió tonna gabonát takarítottak be
Oroszországban. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a világgazdaság
része, és nem tervezi, hogy elszigetelődjön.
Vlagyimir Putyin szavai szerint tovább tartott a
népességnövekedés az országban.
Az elnök elismerte, hogy a doppingolás a sportban valós probléma
Oroszországban, de állítása szerint nincs állami doppingolási
rendszer.