Semjén: Széchenyi Zsigmond az igaz magyar vadász ideáltípusa
Balatongyörök, 2020. július 17., péntek (MTI) - Széchenyi Zsigmond nemcsak a legnagyobb magyar vadász, de ő "a magyar vadász", annak ideáltípusa, aki pontosan mutatja, mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között - fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Balatongyörökön, a néhai vadász, író szobrának leleplezésekor.
Véleménye szerint a néhai gróf örök példa a mindenkori magyar
vadászok számára, és ő az, akin keresztül a nem vadászok is
megsejthetik, átérezhetik, hogy mit jelent vadásznak lenni.
"Az ember részese a naturának és részese a kultúrának, a
naturának a gyermeke, a kultúrának a teremtője." A vadászlétnek
éppen az a lényege, hogy ez a kettő a legtermészetesebb módon esik
egybe - jelentette ki a politikus.
Semjén Zsolt azt mondta: a természeti lét maga a vadászlét,
hiszen mindannyiunk őse vadászott, ha nem tette volna, nem maradt
volna életben, és most nem lennénk itt; ennek az öröksége az a
szenvedély, ami minden vadászban benne él.
Emlékeztetett: amikor az ember létrehozta a kultúrát, az a
kezdet kezdetén a vadászathoz kapcsolódott, elég, ha a rítusokra, a
fegyverek díszítésére, az állatok ábrázolására gondolunk.
Senki sem tudott olyan szépen írni a vadászati szenvedélyről,
mint Széchenyi Zsigmond, aki a leghitelesebben boncolta az emberi
természetben lévő vadászati szenvedélyt, annak gyökerét és mai
meglétét. Egyben a bajor-osztrák-cseh-magyar vadászati kultúra
megtestesítője, örököse is volt, könyvei pedig nem pusztán a
vadászatok leírásai, hanem néprajzi, történelmi ismeretek például
Afrikáról.
Széchenyi Zsigmond személye az egész magyar vadásztársadalom és
a nem vadászok számára is megkerülhetetlen jelentőségű, mert rajta
keresztül be lehet mutatni, "mi a különbség az igaz vadász és a
puskás ember között" - mondta.
"Czinege elvtárs vagy néhány újgazdag figura idézőjelbe tett
vadászata az a puskás ember vadászata, Széchenyié pedig az igaz
vadász vadászata". Ez a különbség "az ember cselekedete" és "az
emberi cselekedet" között - vélekedett Semjén Zsolt.
Hozzátette: a vadász-író magyarsága példaértékű, hiszen a magyar
nyelv szépségével zseniálisan tudott fogalmazni, hitvallását pedig
jól mutatja, hogy itt maradt, nem ment el Nyugatra, pedig megtehette
volna.
Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Afrika-vadász, utazó, író
kitelepítettként először a Tiszántúlra, majd 1951-ben befogadottként
Balatongyörökre került, ahol 1959-ig élt. Alakját Orr Lajos
szobrászművész formálta bronzba.
Bíró Róbert, a település polgármestere a Balaton-parti móló
tövében elhelyezett alkotás leleplezésekor elmondta: jövőre lesz 900
éve, hogy Balatongyörököt először említették írásban, az évfordulós
ünnepi sorozat nyitánya is volt a szoboravatás.
(FOTÓ)