Szövetséget hoztak létre az Airbnb-sek
Budapest, 2017. január 25., szerda (MTI) - Szövetséget hoztak létre a rövid távon, szálláshely-közvetítő oldalakon - például az Airbnb-n - keresztül kiadott lakásokat üzemeltető cégek, a szervezetet hamarosan bejegyzi a bíróság. A Felelős Rövid Távú Lakáskiadók Szövetsége önszabályozó testületként működik majd, és keresi a kapcsolatot a törvényhozókkal is a szabályok ésszerű, előremutató alakítása érdekében - mondta Rege Mihály, a szövetség egyik elnökségi tagja az MTI-nek.
Rege Mihály, aki az Airbnb-n kínált lakások kiadásával,
kezelésével és üzemeltetésével is foglalkozó UB Management
tulajdonosa és ügyvezetője, elmondta: a szövetség tagjai saját
lakásuk mellett más tulajdonosoknak is vállalják lakásuk profi
üzemeltetését. Céljuk a szürke- és feketezóna visszaszorítása, hogy
az adózási és egyéb szabályokat mindenki maradéktalanul betartsa.
Tagjaik számára például előírják majd, hogy alapterülettől
függetlenül 8 személynél többet nem szállásolhatnak el egy lakásban,
mert ennél nagyobb társaság egy lakóházban problémás lehet.
"Szeretnénk, ha végre nem mosnák össze a tevékenységünket a hostelek
világával, amelyek gyakran több tucat embert szállásolnak el és
nyilvánvalóan nem lakóházakba valók, de általában is kérdéses, hogy
a hostelekben megszálló legénybúcsús és egyéb csoportok mennyire
gyakorolnak pozitív hatást a hazai turizmusra" - fejtette ki.
Előírják azt is, hogy a lakáskiadók éjjel-nappal elérhetőek
legyenek mind a vendégek, mind a szomszédok számára. A vendégeknek
szigorú házirendet kell elfogadniuk, vállalva, hogy ha nem tartják
be, el kell hagyniuk a szállást. A szövetség szeretne együttműködni
a törvényhozókkal is, bízva abban, hogy szabályzatuk jó alap lehet a
jogszabályok ésszerű alakításakor.
A közösségi szálláshely szolgáltatás egyre jelentősebb méreteket
ölt a turisztikai piacon. A BDO Magyarország tanácsadó cég elemzése
szerint Budapesten 2010 és 2015 között megduplázódott a közösségi
szálláshely kapacitás, az Airbnb felületén mért vendégforgalom
mintegy hatszorosára nőtt. A magyar fővárosban 2015-ben 2,2 millió
vendégéjszakát regisztráltak a közösségi szálláshelyeken, míg a
szállodákban közel 8 milliót.
A magyar adóhatóság nemrég azt közölte, hogy az Airbnb székhelye
szerinti ír adóhatóságtól kapott adatok szerint 2015-ben csaknem
4500 magyar szállásadó állt kapcsolatban az Airbnb-vel, akik
összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjaikat. Az
Airbnb-hálózat magyar szállásadói 2015-ben 6 milliárd forint
bevételt szereztek, az adóhivatal szerint azonban az adóbevallások
ennél jóval kisebb összeget tartalmaznak.
A közösségi szálláshelyek főképpen a középkategóriájú hoteleknek
jelentenek komoly konkurenciát. A Magyar Szállodák és Éttermek
Szövetsége (MSZÉSZ) tavaly egyebek mellett azt javasolta, írjanak
elő a szállodákéhoz hasonló bejelentési kötelezettséget a
magánlakások bérbeadóinak. Azt is javasolták, tiltsák meg a
bérlakások rövid távú bérbeadását, illetve a társasházak esetében
legyen kötelező a többi tulajdonos hozzájárulásának beszerzése.
Rege Mihály szerint azonban két különböző iparágról van szó. A
rövid távú lakáskiadásra jelenleg is szigorú szabályok vonatkoznak,
amelyeknek a tapasztalatok alapján történő átalakítása indokolt
lehet, a szállodákra vonatkozó szabályok alkalmazása egy másik
tevékenységre azonban értelmetlen - mondta. Hozzátette, olyan
szabályokat is szeretne a szállodaszövetség elfogadtatni, amik a
hotelekre egyáltalán nem vonatkoznak, például a turisztikai célú
lakáskiadást évente 60-90-120 napban limitálná, amelyeknek nehéz
objektíven megindokolni a jogosultságát.
Arról, hogy az elmúlt években több külföldi nagyvárosban is
korlátozták a turisztikai célú lakáskiadás időtartamát, egyes
helyeken pedig megtiltották vagy engedélyhez kötötték, kifejtette: a
szabályok szigorításával mindenhol az adott városban létrejött akut,
és a város egészét érintő bérlakásproblémára próbáltak valamiképpen
reagálni. Budapesten azonban egyáltalán nincs ilyen jellegű
bérlakásprobléma. A rövid távú lakáskiadás szinte csak a legbelső -
leginkább az 5., 6. és 7. - kerületekre koncentrálódik, a maradék 20
kerületet gyakorlatilag egyáltalán nem érinti.
Ezekben a belső kerületekben - amelyek egyébként is
hagyományosan minden országban az idegenforgalom és a kereskedelem
központjai - is nehéz megítélni, hogy a 10-20 százalékra becsült
árdrágulás mennyire írható közvetlenül a rövid távon kiadott lakások
számlájára, és mennyire köszönhető az adott kerületek általános
fejlődésének és egyéb ingatlanpiaci trendeknek. Az ugyanakkor
kétségtelen, hogy a rövid távú lakáskiadásnak nagy szerepe van az
említett kerületek fejlődésében, hiszen az ott megszálló turisták
sokkal inkább igénybe veszik az adott környék vendéglátóipari,
szórakoztató és kiskereskedelmi egységeit is - hangsúlyozta.