Török puccskísérlet - Jean Asselborn: az EU gazdasági eszközökkel gyakorolhat nyomást Ankarára
Berlin, 2016. november 7., hétfő (MTI) - A török kormány a NATO-hoz és az Európa Tanácshoz méltatlan, a náci időkre emlékeztető módszerekkel lép fel ellenzékiek és újságírók ellen - mondta egy hétfői német rádióinterjúban Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki szerint Törökországnak az Európai Unióhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatát lehetne felhasználni nyomásgyakorlásra Ankarával szemben. A német kormány elhárította a luxemburgi kezdeményezést.
Jean Asselborn a Deutschlandfunk német közszolgálati rádióban
sugárzott interjúban kiemelte, hogy az ankarai vezetés által a
júliusi puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen muzulmán
hitszónok mozgalmának pártolásával vagy terrorizmussal gyanúsítanak
meg mindenkit, aki Törökországban kiáll az emberi jogokért, és az
őrizetbe vett emberek az első öt nap nem konzultálhatnak ügyvéddel.
Törökország a sajtószabadság mértéke alapján a 151. helyen áll a
Riporterek Határok Nélkül nemzetközi civil szervezet 180 országot
rangsoroló listáján, és a puccskísérlet óta tízezer újságíró
veszítette el a munkáját, és egyedül a szakszervezetek
tisztségviselői közül 11 ezer embert bocsátottak el.
Az ankarai vezetés eljárása méltatlan egy olyan országhoz, amely
tagja a NATO-nak és az Európa Tanácsnak, a módszereket tekintve
pedig "nagyon-nagyon szörnyű fejlemények" tapasztalhatók. A
legsúlyosabb az érintettek teljes ellehetetlenítése, ami azt
jelenti, hogy a hivatalos közlönyben nyilvánosságra hozzák az
elbocsátott emberek nevét, diplomáikat és útlevelüket pedig
bevonják. Így ezeknek az embereknek nincs jövedelmük, nem tudják
eltartani családjukat, elveszítik lakásukat, és éheznek - fejtette
ki Jean Asselborn, aláhúzva, hogy ilyen módszereket a náci időkben
használtak.
Az EU nem nézheti tétlenül a fejleményeket - szögezte le a
luxemburgi külügyminiszter. Az uniós csatlakozási tárgyalások
felfüggesztésének lehetőségéről szólva kiemelte, hogy Törökországban
a csatlakozási folyamat milliók számára az "egyetlen reményt"
jelenti.
Azonban a tárgyalások felfüggesztése így is napirendre kerülhet,
és a NATO-tagság kérdéséről is vita kezdődhet - tette hozzá Jean
Asselborn. Az EU-Törökország menekültügyi megállapodásról szólva
aláhúzta, hogy az egyezmény "magától összeomlik", ha Törökországban
leépül a jogállam.
Kiemelte, hogy elsősorban a gazdasági nyomásgyakorlás
lehetőségét kell megfontolni. A török export 50 százaléka az EU-ba
irányul, míg Oroszországba csupán 2 százalék, és a törökországi
beruházások 60 százaléka érkezik az EU-ból - mutatott rá Jean
Asselborn, hozzátéve, hogy a gazdaság megfelelő nyomásgyakorlási
eszköz.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői berlini
tájékoztatóján a luxemburgi külügyminiszterrel készült
rádióinterjúval kapcsolatban kérdésre válaszolva kijelentette, hogy
a berlini vezetés "nem vesz részt szankciókról szóló vitákban". Mint
mondta, most az a legfontosabb, hogy az EU-ban mindenki egy, közös
álláspontot képviseljen a törökországi fejlemények ügyében, és
nyitva maradjanak a párbeszéd csatornái Ankara felé.
Azonban a halálbüntetés esetleges visszaállítása az uniós
csatlakozási tárgyalások végét jelentené - erősítette meg a német
kormányszóvivő.