Varga: a pénzügyi tudatosság növelése nemzetgazdasági érdek
Budapest, 2018. március 26., hétfő (MTI) - A pénzügyi tudatosság növelése nemzetgazdasági érdek, a lakosság pénzügyi döntései végső soron kihatnak a gazdaság növekedésére, stabilitására - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tárca Okosan a pénzzel! című konferenciáján hétfőn, Budapesten.
Varga Mihály megállapította: a válság kevésbé negatívan
érintette volna az országot, ha a magyar lakosság 2008 előtt
pénzügyileg tudatosabb, és a fogyasztóvédelem hatékonyabban működik.
A pénzügyi ismeretek hiánya rossz döntésekhez vezet - hívta fel
a figyelmet a miniszter, aki arra is kitért, fontos lenne, hogy a
háztartások készítsenek költségvetési tervet, jobban törődjenek a
megtakarításaikkal, illetve hosszú távú céljaik is legyenek.
A lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésére a minisztérium
hét évre szóló stratégiát dolgozott ki - idézte fel Varga Mihály. A
kormány által decemberben elfogadott stratégia célja ösztönözni a
lakosságot felelős döntésekre, csökkenteni a tájékozatlanságból
eredő bizonytalanságot, mérsékelni a készpénzhasználatot, illetve
javítani nemzetközi összevetésben az ország pozícióját a lakosság
pénzügyeinek a kezelésében - tette hozzá.
Magyarországon az emberek 17 százalékának semmilyen kapcsolata
nincs pénzügyi intézménnyel, miközben Svédországban ez az arány 0,5
százalék - mutatott rá a tárcavezető.
A miniszter kifejtette: a pénzügyi szolgáltatóknak is az az
érdekük, hogy az emberek okos döntéseket hoznak, ha ugyanis nőnek a
magánszektor megtakarításai, javul a hitelezési képesség is.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta,
az elmúlt nyolc év komoly eredményei, az államháztartási, a
monetáris politikai és a növekedési fordulat akkor tarthatók fenn
hosszabb távon, ha sikerül javítani a pénzügyi tudatosságon.
A lakosság elérése csak innovatív csatornákon keresztül
képzelhető el - hangsúlyozta a jegybank alelnöke. Windisch László
emlékeztetett, hogy az MNB mellett a Diákhitel Központtal és a
Magyar Bankszövetséggel együtt létrehozott Pénziránytű Alapítvány a
fiatalok pénzügyi jártasságát az iskolákkal közösen megvalósított
programokon keresztül igyekszik növelni, miközben a felnőtteket
vásárlás közben próbálják szórólapokkal, tanácsadó pontokon
keresztül elérni.
A bonyolult tájékoztatók és a szaksajtó nyelvén megfogalmazott
üzenetek mára már nem elegendőek, könnyen befogadható ismeretanyagra
van szükség - húzta alá Windisch László, aki egyben üdvözölte a
minisztériumi stratégiát.
Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a minisztérium
stratégiájának első kétéves cselekvési tervét ismertetve elmondta,
hogy az elképzelés szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi
ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is
módosítják az új igényeknek megfelelően.
Közölte, a stratégia keretében létrehoztak egy operatív
csoportot, amely megkezdte működését, az iskolákkal közösen például
elindult egy program a készpénzmentesítés érdekében. A felnőtt
lakossághoz a felsőoktatási képzéseken keresztül, illetve a
munkahelyekkel kötött megállapodások révén kívánnak szólni.
Az államtitkár szerint nagy előrelépés lenne, ha minden
felnőttnek lenne bankszámlája, és lehetőleg elektronikus hozzáférése
is. Mint mondta, az első lépéseket ennek érdekében is megtették.
Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke azt emelte
ki, hogy az OECD legújabb, 2015-ös felmérése szerint a lakosság 60
százaléka három havi tartalékkal rendelkezik, miközben 2010-ben még
a megkérdezettek felének semmilyen megtakarítása nem volt.
A számvevőszék alelnöke megjegyezte: a kutatások alapján,
nemzetközi összevetésben, a magyarok pénzügyi jártassága elméletileg
a régiós átlag felett van, a gyakorlatban azonban sokkal rosszabb a
helyzet. A kedvezőtlen helyzeten olyan programokkal lehet
változtatni, amelyek a pénzügyi műveltséget a középpontba állítják,
ilyen például a minisztérium stratégiája - tette hozzá.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára úgy vélekedett,
a pénzügyi tudás átadása társadalmi érdek, azokban a családokban,
ahol a szülők felelősen döntenek az anyagiakról, a gyerekek is
szinte automatikusan elsajátítják ezt a gyakorlatot.
A pénzügyi kultúrát nem lehet elméletben oktatni,
gyakorlatorientált képzésre van szükség - hangsúlyozta a főtitkár.