Varga: a pénzügyi tudatosság növelése nemzetgazdasági érdek

    Budapest, 2018. március 26., hétfő (MTI) - A pénzügyi tudatosság növelése nemzetgazdasági érdek, a lakosság pénzügyi döntései végső soron kihatnak a gazdaság növekedésére, stabilitására - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tárca Okosan a pénzzel! című konferenciáján hétfőn, Budapesten.
hirdetés
    Varga Mihály megállapította: a válság kevésbé negatívan érintette volna az országot, ha a magyar lakosság 2008 előtt pénzügyileg tudatosabb, és a fogyasztóvédelem hatékonyabban működik.

    A pénzügyi ismeretek hiánya rossz döntésekhez vezet - hívta fel a figyelmet a miniszter, aki arra is kitért, fontos lenne, hogy a háztartások készítsenek költségvetési tervet, jobban törődjenek a megtakarításaikkal, illetve hosszú távú céljaik is legyenek.

    A lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésére a minisztérium hét évre szóló stratégiát dolgozott ki - idézte fel Varga Mihály. A kormány által decemberben elfogadott stratégia célja ösztönözni a lakosságot felelős döntésekre, csökkenteni a tájékozatlanságból eredő bizonytalanságot, mérsékelni a készpénzhasználatot, illetve javítani nemzetközi összevetésben az ország pozícióját a lakosság pénzügyeinek a kezelésében - tette hozzá.

    Magyarországon az emberek 17 százalékának semmilyen kapcsolata nincs pénzügyi intézménnyel, miközben Svédországban ez az arány 0,5 százalék - mutatott rá a tárcavezető.

    A miniszter kifejtette: a pénzügyi szolgáltatóknak is az az érdekük, hogy az emberek okos döntéseket hoznak, ha ugyanis nőnek a magánszektor megtakarításai, javul a hitelezési képesség is.

    Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke elmondta, az elmúlt nyolc év komoly eredményei, az államháztartási, a monetáris politikai és a növekedési fordulat akkor tarthatók fenn hosszabb távon, ha sikerül javítani a pénzügyi tudatosságon.

    A lakosság elérése csak innovatív csatornákon keresztül képzelhető el - hangsúlyozta a jegybank alelnöke. Windisch László emlékeztetett, hogy az MNB mellett a Diákhitel Központtal és a Magyar Bankszövetséggel együtt létrehozott Pénziránytű Alapítvány a fiatalok pénzügyi jártasságát az iskolákkal közösen megvalósított programokon keresztül igyekszik növelni, miközben a felnőtteket vásárlás közben próbálják szórólapokkal, tanácsadó pontokon keresztül elérni.

    A bonyolult tájékoztatók és a szaksajtó nyelvén megfogalmazott üzenetek mára már nem elegendőek, könnyen befogadható ismeretanyagra van szükség - húzta alá Windisch László, aki egyben üdvözölte a minisztériumi stratégiát.

    Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár a minisztérium stratégiájának első kétéves cselekvési tervét ismertetve elmondta, hogy az elképzelés szerint 2018-2019-ben megkezdődne a pénzügyi ismeretek oktatása az iskolákban, illetve a pedagógusok képzését is módosítják az új igényeknek megfelelően.

    Közölte, a stratégia keretében létrehoztak egy operatív csoportot, amely megkezdte működését, az iskolákkal közösen például elindult egy program a készpénzmentesítés érdekében. A felnőtt lakossághoz a felsőoktatási képzéseken keresztül, illetve a munkahelyekkel kötött megállapodások révén kívánnak szólni.

    Az államtitkár szerint nagy előrelépés lenne, ha minden felnőttnek lenne bankszámlája, és lehetőleg elektronikus hozzáférése is. Mint mondta, az első lépéseket ennek érdekében is megtették.

    Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke azt emelte ki, hogy az OECD legújabb, 2015-ös felmérése szerint a lakosság 60 százaléka három havi tartalékkal rendelkezik, miközben 2010-ben még a megkérdezettek felének semmilyen megtakarítása nem volt.

    A számvevőszék alelnöke megjegyezte: a kutatások alapján, nemzetközi összevetésben, a magyarok pénzügyi jártassága elméletileg a régiós átlag felett van, a gyakorlatban azonban sokkal rosszabb a helyzet. A kedvezőtlen helyzeten olyan programokkal lehet változtatni, amelyek a pénzügyi műveltséget a középpontba állítják, ilyen például a minisztérium stratégiája - tette hozzá.

    Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára úgy vélekedett, a pénzügyi tudás átadása társadalmi érdek, azokban a családokban, ahol a szülők felelősen döntenek az anyagiakról, a gyerekek is szinte automatikusan elsajátítják ezt a gyakorlatot.

    A pénzügyi kultúrát nem lehet elméletben oktatni, gyakorlatorientált képzésre van szükség - hangsúlyozta a főtitkár.