Világháborús centenárium - Magyar hadifogolysorsokról és hadifogolytáborokról nyílik kiállítás
Budapest, 2017. december 20., szerda (MTI) - Mások mellett Gyóni Géza, Kuncz Aladár, Rákosi Mátyás, Nagy Imre fogolysorsain keresztül, fotókkal, tárgyakkal, hadifogságban készült műalkotások reprodukciójával mutatja be az első világháborús hadifogság körülményeit, a magyarországi hadifogolytáborokat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában csütörtökön nyíló vándorkiállítás.
A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban - Emberi sorsok
Szibériától Szardíniáig címet viselő nemzetközi multimédiás
vándorkiállítást szervező Külső Magyarok Kft. vezetője, Margittai
Gábor az MTI-nek elmondta: teljes képet kívánnak adni az első
világháborús hadifogságról. A fogságba esésről, a hadifoglyokkal
szemben elkövetett háborús bűnökről, emellett a hétköznapi életet is
bemutatják, a posta működésétől a járványok terjedésén át a
temetkezésig, a vallási életig.
Margittai Gábor elmondta, hogy sokan nem is tudják, de az
Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb hadifogolytáborai az egykori
Magyar Királyság területén voltak. Azt is szerették volna bemutatni,
hogy a magyarországi hadifogolytáborok is "rossz helyek" voltak:
többek között a tömegesség miatt Esztergom-Kenyérmezőn,
Ostffyasszonyfán is ugyanúgy járványok dúltak, mint másutt.
Elsősorban korabeli fotóanyagokat - többségében családi
gyűjteményekből származó - eredeti tárgyakat, dokumentumokat
állítanak ki, de ezen felül multimédiás anyagok is lesznek,
melyekben a hadifogságot túlélők leszármazottaival készített
interjúkat, valamint az ostffyasszonyfai hadifogolytáborról
készített riportot láthatnak az érdeklődők. Mindemellett van egy
komoly képzőművészeti része is a kiállításnak - emelte ki a kutató,
hozzátéve: vannak, akik nagy nevek lehettek volna, ha a hadifogság
nem töri derékba karrierjüket. Ezen művészek tiszteletére az ő
hadifogságban készült műalkotásaik reprodukcióit is kiállítják.
A 20. század a "táborok évszázada volt" - fogalmazott Margittai
Gábor, hozzátéve: ennek "nyitányát" jelentették az első világháborús
táborok, de a kiállításon kitekintenek a gulágra, a megsemmisítő
táborokra, náci táborokra is. Ezzel együtt viszont leszögezte: az
első világháborús hadifogság, az ottani hősök "méltánytalanul"
háttérbe vannak szorítva, ezért is választották a "Gyóni mottót":
"nem hős halott, csak szürke rab".
A kiállítás sajtóanyagában alkotótársával, Major Anitával
kiemelték: a Kárpát-medence magyarságában kevés olyan család van,
amelyiket ne érintette volna a fogság valamilyen formája. Céljuk a
történelmi Magyarországon működtetett osztrák-magyar fogolytáborok
történetének, problémáinak feldolgozása - Ostffyasszonyfától
Kenyérmezőn át a hírhedt csóti leszerelőtáborig, amelynek területén
- mint írták - "saját katonáink likvidálása is folyt".
Megközelítésük "ember- és sorsközpontú": 18 fogolysorson
keresztül mutatják be, mit jelentett lágerlakónak lenni a "nagy
háborúban". Az idén száz éve halott Gyóni Géza költőtől egyszerű
közlegényekig, neves festőművészektől az 1956-os forradalom
miniszterelnökéig.
Csak a cári Oroszország fogolytáboraiban 2 millió 110 ezer
osztrák-magyar katona raboskodott, közülük mintegy 500-600 ezer volt
magyar. Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre
került magyar hadifogoly: Perzsiába, Afganisztánba, Japánba,
Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba. A háború egyik
legnagyobb vesztesének, Magyarországnak a demográfiai viszonyait
átrajzoló hadifogolykérdés mégis mostanáig "mostoha területe" volt a
kutatásoknak és emlékezeti kultúrának.
A Kárpát-medencei útjára induló vándorkiállítás díszmegnyitója
csütörtökön 14.30-kor lesz a Budapesti Történeti Múzeum
Vármúzeumában. A vendégeket Farbaky Péter, a Budapesti Történeti
Múzeum főigazgatója köszönti, a kiállítást Hammerstein Judit, a
Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára nyitja
meg, míg a tárlat anyagát Major Anita kurátor mutatja be. Zárszót
mond majd Száraz Miklós György író, egy hadifogoly unokája.
A Budapesten január 28-ig látogatható tárlat az Első
Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
A rendezvényen közreműködik a Magyar Honvédség Légierő Zenekar
Katona János karnagy vezetésével. A vándorkiállítás fővédnöke Áder
János köztársasági elnök.