A francia elnök nemzeti gyásznapot hirdetett Jacques Chirac emlékére
Párizs, 2019. szeptember 27., péntek (MTI) - Nemzeti gyásznapot hirdetett hétfőre a francia elnöki hivatal a 86 éves korában elhunyt Jacques Chirac egykori államfő emlékére.
Emmanuel Macron államfő csütörtök este az országos tévé- és
rádiócsatornák által közvetített beszédében emlékezett meg "az
államférfiról, akit annyira szerettünk, mint amennyire ő szeretett
minket". Chirac 1995 és 2007 között volt a Francia Köztársaság
elnöke.
"Jacques Chirac nagy francia volt, szabad, aki szívből szerette
az embereket" - fogalmazott a jelenlegi francia elnök, aki szerint
Chirac "a történelem része lett és mostantól mindannyiunknak
hiányozni fog".
A francia elnöki hivatal este 9 órakor megnyitotta kapuit annak
a több száz várakozónak, akik az Elysée-palota előterében a volt
elnök fotója előtt elhelyezett emlékkönyvbe írhatták gondolataikat.
Az Elysée-palota vasárnapig nyitva áll mindenki előtt, hogy
lerója kegyeletét a csütörtökön elhunyt államfő előtt.
Csütörtökön a késő órákig várakoztak franciák és külföldiek
hosszú sorokban, hogy bejuthassanak az Elysée-palota udvarára,
miközben Emmanuel Macron felesége, Brigitte Macron kíséretében
látogatást tett Jacques Chirac párizsi otthonában, hogy meghajoljon
a volt köztársasági elnök emléke előtt.
Az elnöki hivatal hétfőre nemzeti gyásznapot hirdetett, amelynek
keretében délben ünnepi gyászmisét mutatnak be a párizsi
Saint-Sulpice templomban. A hétfőre tervezett vita a bevándorlásról
a nemzetgyűlésben elmarad.
Franciaországban az V. köztársaság 1958-as kezdete óta
valamennyi elhunyt korábbi köztársasági elnöktől nemzeti gyásznapon
búcsúzott az ország.
Jacques Chirac temetésének időpontja és helyszíne egyelőre nem
ismert.
Hosszú politikai karrierje alatt Jacques Chirac többször volt
miniszter, háromszor választották meg Párizs főpolgármesterének, két
alkalommal volt miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő.
A külpolitika terén - Charles de Gaulle nyomdokait követve - a
független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország
nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel
a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb
külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió
határozott ellenzése volt 2003-ban.
Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és
törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a
NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé.
Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a
második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban
betöltött szerepét, amely miatt formálisan bocsánatot kért a zsidó
néptől.