A gyarmatosító uralkodó, II. Lipót szobrait távolították el Belgiumban
Brüsszel, 2020. július 1., szerda (MTI) - A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót szobrait távolították el belgiumi városok közterületeiről. A szobrokat a nyugat-flandriai Gent egyik teréről, valamint a leuveni városháza egyik szoborfülkéjéből szállították el. Az egykori gyarmat, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság 60 évvel ezelőtt, július elsején vált függetlenné Belgiumtól.
A belga sajtó beszámolója szerint Gent városvezetése azt
követően döntött az egyik parkban álló szobor eltávolítása mellett,
hogy mintegy két héttel ezelőtt ismeretlenek megrongálták. A szobrot
egyelőre az egyik múzeum raktárban helyezik el.
A genti önkormányzat tanácsa a szobor eltávolításáról szóló
határozatot a nemrégiben alakult, "Dekolonizáld a várost!"
elnevezésű munkacsoport kérésére fogadta el. Mint írták: a város
csatlakozni kívánt az ország többi településéhez, amelyek szabadulni
kívánnak az ország gyarmati emlékeitől.
Leuven önkormányzata azt közölte, II. Lipót szobrának
eltávolítása egy hosszú vita kézzelfogható eredménye, amelynek célja
a gyarmatosítás történetének tisztázása a jelenlegi és a jövő
generációi számára. Carl Devlies, a szellemi örökségért felelős
helyi iroda vezetője azt közölte, a város új szimbólumokat akar
elhelyezni a nyilvános területeken.
Beszámolók szerint a belga főváros Ixelles nevű negyedének
önkormányzata arról döntött, hogy eltávolítja közterületéről a
gyarmati korszak egyik hírhedt számító tábornokának mellszobrát.
Émile Storms - akinek mellszobra a feketeafrikaiak által lakott
Matongé nevű negyed közelében található - számos kongói vezető
haláláért felelős. Információk szerint a meggyilkoltak koponyáit
trófeaként Belgiumba küldte.
Hristosz Dulkerídisz, a kerület polgármestere Kongó függetlené
válásának évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen jelentette
be a szobor eltávolítását és arról tájékoztatott, hogy az alkotás a
Brüsszel közelében található tervuereni Afrikai Múzeumba kerül.
Belgiumban azt követően alakult heves vita az ország gyarmati
múltja körül, hogy az Egyesült Államokban, majd több más országban
megmozdulások kezdődtek a rasszizmus és a rendőri erőszak ellen
George Floyd feketeafrikai férfi májusban, rendőri intézkedés
következtében bekövetkezett halála nyomán.
Belgiumban több szervezet, valamint parlamenti pártok nemrégiben
az ország történelmének felülvizsgálatát kezdeményezték. Többek a
gyarmati múltra emlékeztető utcanevek megváltoztatását, a köztéri
alkotások eltávolítását szorgalmazzák. A kezdeményezők
érthetetlennek tartják, hogy "II. Lipótot továbbra is tisztelet
övezi mindazok után, amit a kongói nép ellen elkövetett".
Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek
közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi
felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884
között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4
millió négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában.
Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a
nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor
létrehozott Kongói Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a
terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem
járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel,
hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását.
Aki nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és
rengeteg gyerek végtagját vágták le emiatt, ami a gyarmatosítók
kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása
alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A
terület 1960. július 1-jén vált független országgá.