Zalaegerszeg, 2020. július 15., szerda (MTI) - A lengyeli kultúrából származó 6500 éves idolt, művészi részletességgel megformázott női agyagszobrocska töredékeit találták meg a Göcseji Múzeum régészei a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkák során.
Az őskori kultúrák egyik különleges alkotását Egerszegi
Vénusznak nevezték el: a finoman megformált agyagszobrocska lesz
majd a zalai megyeszékhely őskorát bemutató virtuális kiállítás
legimpozánsabb darabja - mondta el az MTI-nek Havasi Bálint, a
Göcseji Múzeum megbízott igazgatóhelyettese.
A múzeum munkatársai 2017-óta folyamatosan figyelemmel kísérik a
tesztpálya építéséhez kapcsolódó földmunkákat - ismertette az
előzményeket Simmer Lívia régész. A kutatás eredményeiről elmondta,
hogy a terület keleti részén, a Nagypáli-patak felett az i.e. 5.
évezredben kialakult lengyeli kultúra nagy kiterjedésű településének
nyomaira bukkantak.
Az elmúlt három év legszebb leletét, a női agyagszobrocskát
július 7-én találták meg. Az idol különlegessége az aprólékos
kidolgozás: a lengyeli kultúra időszakából eddig csak nagyon kevés
finoman kidolgozott agyagszobrocska került elő. A zalai
megyeszékhelyen talált idol tenyérnyi nagyságú kúpos felsőtestét
vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel ábrázolták, a
nyakon hátul karcolt díszítéssel ékszert vagy a ruha kivágását
jelezték. A női nemi szervet háromszögletes karcolással jelölték. Az
agyagszobrocska feje hiányzik, de az idolhoz tartozó hangsúlyos
kialakítású hátsó testrészt, valamint a külön formált, kiszélesedő
talpú lábat közvetlenül a felsőtest mellett találták meg - számolt
be a részletekről Simmer Lívia.
Kifejtette, hogy ezen a területen korábban több kultikus
tevékenységhez köthető objektumot is sikerült feltárni. A
lelőhelyről kerámiatöredékek, kőeszközök, valamint a lengyeli
kultúrára jellemző sárgával, vörössel és fehérrel festett, egymáshoz
illeszthető töredékek kerültek elő. Az idolokat valószínűleg
szándékosan törték apró darabokra, a kutatók feltételezése szerint
az őskori közösség rítusa a természettel, a termőföld
termékenységgel hozható összefüggésbe - magyarázta a régész.
A talajadottságok kedvezőek voltak, így a szobor szép állapotban
tudott megmaradni.
Havasi Bálint elmondta, hogy a különleges tárgyi emléket,
valamint a zalai megyeszékhelyen és környékén végzett feltárásokon
előkerült őskori leleteket virtuális kiállításon mutatják majd be.
Az interaktív, 3D-s kiállítás a tervek szerint egy év múlva lesz
elérhető a Göcseji Múzeum honlapján.