A magyar dalszerzők 762 millió forint jogdíjat kaptak 2019-ben
Megjegyzés: A cím helyesen: A magyar dalszerzők 762 millió forint jogdíjat kaptak a#> tavalyi koncertek után
Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - Rekordszámú, 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint tavaly. A 2019-es koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes
Csókkirály című, 1980-ban megjelent slágere vezeti, az élmezőnybe az
örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című
szerzeménye is - közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda
Egyesület pénteken az MTI-vel.
Mint írták, az Artisjus minden évben több millió elhangzási
adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási
csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között
a korábban beszedett jogdíjakat.
A 2020-as járványt megelőzően évek óta egyre több koncertet
szerveztek Magyarországon. Az Artisjus 2016-ban 18 656, 2017-ben 20
007, 2018-ban 22 050, 2019-ben pedig már 23 475 koncert adatait
dolgozta fel. Ebben az összesítésben a falunapi fellépésektől kezdve
a legnagyobb fesztiválokig, az ingyenes programoktól a belépődíjas
zenei koncertekig minden rendezvény szerepel.
A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a
járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont
sokaknak ez lett a fő, vagy akár egyetlen jövedelemforrása. A
2019-es könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok
zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 635,2 millió forintot, a
magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint
jogdíjat osztott fel az Artisjus. 1991-en kapnak legalább ötvenezer
forintot a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1283 alkotó
jogdíja haladta meg a százezer forintot.
"Nagy kérdés, mi lesz jövőre az idei, lényegében elmaradt
tavaszi-nyári koncertszezont követően. Jelenleg igen nehéz
megbecsülni a várható veszteségeket, de a pesszimistább számítások
szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50-60 százalékos
kiseséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben" - szerepel a
közleményben.
A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi
könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok mintegy 80 százaléka
magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is
többségben hazai művek hangzottak el (64 százalék).
A legsikeresebb dalokra jellemző, hogy több tucat zenei formáció
repertoárjában szerepeltek és több százszor csendültek fel 2019-ben.
Az öt legtöbbször játszott szerzemény között egy a hatvanas, egy a
hetvenes, kettő a nyolcvanas években született, és csak egy van, ami
2000 utáni. A 2019-es élőzenei koncertek legtöbbet játszott zenei
produkciója a Hungária együttes slágere, a Csókkirály volt (zene és
szöveg: Fenyő Miklós), ezt követte az egykori házibulik himnusza, a
Csavard fel a szőnyeget (zene: Fenyő Miklós, szöveg: S. Nagy
István). A dobogó harmadik helyére Máté Péter és S. Nagy István
Azért vannak a jóbarátok című örökzöldje került. Negyedik a sorban a
Magna Cum Laude 2009-es Pálinka dala (zene: Szabó Tibor, Mező
Mihály, szöveg: Kara Mihály), az ötödik helyen a Beatrice Azok a
boldog szép napok című száma áll (zene: Hirlemann Bertalan, szöveg:
Nagy Feró).
Előzmény/folytatás
A magyar dalszerzők 762 millió forint jogdíjat kaptak 2019-ben
2020. július 3.
Budapest, 2020. július 3., péntek (MTI) - Rekordszámú, 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint tavaly. A 2019-es koncertekért 762 millió ...