A marsi egyenlítő környékére küldhetik az ExoMars űrexpedíció kutatórobotját
London, 2018. november 10., szombat (MTI) - A Mars egyenlítőjéhez közeli Oxia Planum nevű vidéket tartják a szakemberek a legmegfelelőbb kutatási helyszínnek az ExoMars orosz-európai űrexpedíció 2020-ban útnak induló kutatórobotja számára, amely a múltbeli és akár a jelenkori élet lehetséges nyomai után fog kutatni a vörös bolygón.
Az agyagban és különböző ásványokban gazdag vidéket egy
szakértői bizottság választotta ki az angliai Leicesteri Egyetemen
megrendezett kétnapos találkozón. Az Oxia Planum kiválasztása
azonban csak azután válik hivatalossá, hogy az ExoMars projekt
mögött álló Európai Űrügynökség (ESA) és a Roszkoszmosz orosz állami
űripari vállalat vezetői is rábólintanak a helyszínre - írja a BBC
hírportálja.
A Leszállóhely-kiválasztó Munkacsoport (LSSWG) több mint négy
éve mérlegeli a különböző landolási lehetőségeket az ExoMars projekt
számára, figyelembe véve a szélesebb tudományos közösség javaslatait
is. A bizottság munkáját segítő mérnökök elsődleges szempontja az
volt, hogy olyan helyszínt találjanak, ahol minimálisak a landolást
övező kockázatok.
A vörös bolygó felszínén való leszállás bonyolult dolog. Az erre
vállalkozó missziók több mint fele belebukott a próbálkozásba. Az
ExoMars űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli elnevezésű
leszállóegysége például 2016-ban megsemmisült, miután a Marsra
történő leszállás folyamata során 2-4 kilométeres magasságból
nekicsapódott a vörös bolygó felszínének.
A Leicesteri Egyetemen megrendezett eheti ülésen sikerült
kettőre leszűkíteni a lehetséges leszállóhelyek számát: az Oxia
mellett a tőle északra fekvő Mawrth Vallis maradt csak versenyben.
Noha mindkét terület egy hajdani mikrobiális élet nyomainak
lehetséges felfedezésével kecsegteti a kutatókat, a munkacsoport
végül az Oxia mellett döntött, amely tudományos és mérnöki
szempontból is alkalmasabb helyszín a rover számára.
Az Oxia nagyjából 18 fokra északra terül el a vörös bolygó
egyenlítőjétől, biztosítva, hogy a kutatórobot napelemeit egész
évben érje a napsugárzás.
A kutatókat ugyanakkor sokkal jobban érdekli mindaz, ami az
űrszonda hat kereke alatt lehet. A Mars körüli pályáról végzett
megfigyelések ugyanis azt sugallják, hogy ez a terület agyagban
gazdag, melynek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a víz.
A szakemberek szerint az Oxia tavakat, folyókat és torkolatokat
is rejthet. A fúróval és egyéb műszerekkel felszerelt rover pedig
képes lesz észlelni a biológiai aktivitás nyomait is az üledékekben.
A marsjárót a tervek szerint 2020. július 25. és augusztus 13.
között indítják útnak a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről és
várhatóan 2021. március 19-én érkezik meg a Marsra.
A kutatórobotot a toulouse-i székhelyű Airbus repülőgépgyártó
szereli össze nagy-britanniai gyártóközpontjában, Stevenage-ben.