A NATO-csatlakozásról szóló vita akadályozza a boszniai kormányalakítást
Belgrád/Szarajevó, 2019. augusztus 20., kedd (MTI) - Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnöksége továbbra sem tud egyetértésre jutni abban, hogy az országnak célja kell-e legyen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozás, és emiatt nem tud megalakulni az új kormány sem - derült ki kedden, miután ismét elhalasztották a kollektív államelnökség három tagjának tárgyalásait.
Mint mondták, nincs értelme elkezdeni a vitát, amikor még a
legalapvetőbb kérdésben sincs egyetértés.
"Amíg én tag vagyok, (az elnökségben) nem lesz szavazás az
ANP-ről" - mondta a boszniai Szerb Köztársaságot vezető Milorad
Dodik, a NATO által javasolt éves nemzeti tervre utalva, amely a
tagság feltételeként elvárt reformokat tartalmazza.
Az elnökség bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic azzal válaszolt,
hogy minden probléma okozója Dodik, aki "egyoldalúan törekszik
Bosznia NATO-csatlakozásának megakadályozására".
"Ehhez senkinek nincs joga" - tette hozzá Dzaferovic,
törvénytelennek és a jogállamiságot sértőnek nevezve Dodik lépéseit.
Bosznia-Hercegovinában tavaly októberben tartottak általános
választásokat, ám az ország kormánya azóta sem állt fel.
A helyzetet bonyolítja, hogy az 1992-1995-ös boszniai háborút
lezáró daytoni egyezmény alapján született alkotmány szerint a három
államalkotó népcsoportnak, a bosnyákoknak, a horvátoknak és a
szerbeknek, egyenlő arányban kell képviseltetniük magukat a
kormányban, illetve egyet kell érteniük a kormánytagok kinevezését
illetően is. A döntésképtelenség miatt több mint tíz hónapja stagnál
a nyugat-balkáni ország gazdasága és európai integrációja.
A tavalyi választásokat főként a nacionalista pártok nyerték
meg, így már akkor arra lehetett számítani, hogy sokáig tart majd a
politikai egyezkedés, egyik fél sem szeretne ugyanis engedni a saját
népcsoportját érintő kérdésekben.
A háromtagú államelnökség bosnyák tagja, a korábbi bosnyák elnök
jobb keze, Sefik Dzaferovic lett, a szerb elnöki székbe a korábban
az ország szerbek lakta részét, a boszniai Szerb Köztársaságot
vezető Milorad Dodik került, egyedül a horvát elnök, Zeljko Komsic
mondható némileg mérsékelt beállítottságúnak, ám neki sem sikerült
kompromisszumra jutnia két társelnökével.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy Milorad Dodiknak eleve
nem tetszik az ország mostani felépítése, többször is kijelentette,
azt szeretné, ha a boszniai Szerb Köztársaság független állammá
válna. A boszniai szerbek emellett feltétel nélkül lojálisak
Belgrádhoz, így semmi olyan intézkedésre nem hajlandóak, amely
szembe menne a hivatalos szerb politikával.
Mivel Belgrád NATO-ellenes, így a boszniai szerbek is
tiltakoznak országuk NATO-ba lépése ellen. Így hiába akarná a
bosnyák-horvát lakosságú Bosznia-hercegovinai Föderáció, illetve a
bosnyák és a horvát elnök az ország stratégiai céljaként kitűzni a
nyugati katonai tömbhöz történő csatlakozást, a szerbek ezt
folyamatosan megvétózzák. Egyetértés hiányában pedig az új
kormány sem tud megalakulni, ugyanis annak a NATO-tagságról is
állást kellene foglalnia.
Kormány hiányában pedig a reformokat sincs, aki végrehajtsa, így
a térség országai közül továbbra is Bosznia-Hercegovina marad a
sereghajtó az európai integrációt illetően, és még csak
megközelítőleg sem lehet megjósolni, mikorra csatlakozhat az Európai
Unióhoz.