A németek túlnyomó többsége megkérdőjelezi az Egyesült Államok megbízhatóságát
Berlin, 2018. július 13., péntek (MTI) - A németek túlnyomó többsége megkérdőjelezi, hogy az Egyesült Államok megbízható partner Európa biztonsága szempontjából - derül ki abból a felmérésből, melyet pénteken ismertetett a ZDF német közszolgálati televízió.
A csatorna honlapján közzétett adatok szerint mindössze a
megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy Washington megbízhatóan
garantálja Európa biztonságát. A maradék 2 százalék azt mondta, hogy
nem tudja.
Megosztottabb viszont a társadalom a védelmi kiadások
növelésének kérdésében. A relatív többség, 49 százalék ellenzi, hogy
Németország védelmi kiadásait - ahogyan azt 2014-ben a walesi
NATO-csúcson vállalta - 2024-re a bruttó hazai termék (GDP) két
százalékára emelje, 45 százalék viszont támogatja. Politikai
szimpátia alapján jól látható, hogy az inkább jobbra húzók és a
liberális szavazók többsége támogatja a magasabb katonai költéseket,
míg a baloldaliak és a zöldek többsége ellenzi.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő heti
helsinki találkozójától a nagy többség, a válaszadók 70 százaléka
nem vár jelentős változást. Húsz százalék úgy gondolja, hogy
Washington és Moszkva viszonya javulni fog, míg öt százalék arra
számít, hogy a csúcstalálkozó után a két ország viszonya tovább
romlik.
A felmérés a német belpolitika aktuális kérdéseire is kitér.
Hatvankét százalék támogatja azt a nagykoalíciós elképzelést, hogy
bevezessék az úgynevezett tranziteljárást a német-osztrák határon,
és azokat a menedékkérőket, akik már egy másik uniós országban is
nyújtottak be menedékkérelmet, 48 órán belül küldjék vissza oda.
Harmincnégy százalék nem ért egyet ezzel.
A nagykoalíciós megállapodás része, hogy egységes törvényi
keretbe fogják foglalni az Európai Unión kívülről érkező szakképzett
munkaerő bevándorlását megszabó szabályokat. Ezt 73 százalék
támogatja, és 21 százalék ellenzi.
Megkérdezték az embereket arról is, hogy kiket tartanak az
ország 10 legfontosabb politikusának. Ezt egy +5 és -5 közötti
skálán kellett jelölniük, és most első alkalommal Olaf Scholz
szociáldemokrata pénzügyminiszter került az élre 1 pontos átlaggal.
Őt Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár követi 0,9 ponttal. A
kormánypártokból Heiko Maas külügyminiszter a negyedik lett, Andrea
Nahles szociáldemokrata pártvezér a hatodik, Ursula von der Leyen
védelmi miniszter a nyolcadik, Markus Söder bajor kormányfő pedig a
kilencedik. A legutóbbi felmérés óta -0,3-ról -1,2 pontra csökkent
Horst Seehofer bajor keresztényszociális szövetségi belügyminiszter
megítélése, és ezzel most ő zárja a tízes listát.
Megosztott a népesség Angela Merkel kancellárságával
kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak arról: a
menekültügy miatti kormányválság után továbbra is kancellár maradt,
50 százalék mondta, azt, hogy ez jó, 47 százalék viszont rossz
dolognak tartja Merkel maradását. A konzervatív szavazók
háromnegyede támogatja, hogy ő maradjon a kormányfő.
Horst Seehofer megítélése teljesen eltérő Merkelétől. Ötvenhét
százalék rossznak tartja, hogy szövetségi belügyminiszter maradt a
kormányválság után, és 37 százalék helyesli, hogy továbbra is ő
vezeti a tárcát. Még a konzervatív szavazók többsége, 51 százalék is
rossz dolognak tartja, hogy folytatja belügyminiszterként. Érdekes
módon viszont a kormányzó, konzervatív uniópártoktól jobbra álló
Alternatíva Németországnak (AfD) szimpatizánsainak túlnyomó
többsége, 68 százalék jó dolognak tartja, hogy Horst Seehofer a
szövetségi belügyminiszter.
Ha most vasárnap lennének a választások, a kormányzó
Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a
Keresztényszociális Unió (CSU) a voksok 31 százalékát kapná meg. A
Német Szociáldemokrata Pártra (SPD) 18 százalék szavazna, az AfD-t
pedig 15 százalék választaná. A liberális Szabad Demokrata Párt a
voksok 7 százalékára számíthatna. Az SPD-től balra álló Baloldal
támogatottsága 11, a Zöldeké pedig 14 százalékos. A többi párt
támogatottsága összesen 4 százalék.