A parlament előtt az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslat
Budapest, 2018. június 19., kedd (MTI) - A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.
A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslat
indoklása szerint a módosításokkal egyes kiemelt adópolitikai célok
elérését ösztönzik, támogatják a jogharmonizációt, az adózók
adminisztratív terheinek csökkentését, valamint elősegítik az
öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő
visszavezetését adó- és járulékkedvezményekkel.
Amint azt Varga Mihály pénzügyminiszter a benyújtott javaslatról
az MTI-nek elmondta, a módosítás "minden idők legtöbb
egyszerűsítését" tartalmazza, az adócsökkentések több százmilliárd
forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
Ismertetése szerint nem változik a 15 százalékos személyi
jövedelemadó és marad a 9 százalékos társasági adó. A családi
adókedvezmény bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi
ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik. A vállalkozások által
fizetendő szociális hozzájárulási adó jövőre 19,5 százalékról 17,5
százalékra csökken. Jövőre az UHT és az ESL tej áfája is öt
százalékra csökken.
Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már
csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni.
Megszűnik öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót,
hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó
beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho)
pedig a szociális hozzájárulási adóba. Az online fizetések
ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás
mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
2019-től átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi
termékadó.
Az adóhivatal jövőre, a kifizetők adatszolgáltatását alapul
véve, az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
A javaslatban foglaltak szerint változik a cafeteria-rendszer. A
közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások
esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a
SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak
az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes
közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így
például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos
juttatás kedvezménye is.
Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Új
elem a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a korábban inaktív
munkavállalókat segíti. A meglévő adatok alapján a NAV fogja
értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe
adókedvezményt, amely már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a
mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok
foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális
hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik
a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven
felüliek foglalkoztatásának támogatása.
A javaslatban csökkentik a kis- és középkategóriás
motorkerékpárok regisztrációs adóját, az elektromos és hibrid
meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele nulla forintra
csökken.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói
adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az
eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.
A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább
egyszerűsíti az adóadminisztrációt: 2019. július 1-jétől lényegileg
megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő
külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt
kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Az önkormányzatok
lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után
adóelőnyt fogalmazzanak meg.
A javaslat a bevándorlás okozta államháztartási
többletkiadásokhoz való hozzájárulás érdekében bevándorlási
különadót vezet be, amit a bevándorlást segítő magyarországi
tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet
bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell
fizetni. Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi
támogatásának értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból
származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására
használható fel.
Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a
bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média
szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés
és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető
propaganda tevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében
végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.
Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet,
amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig
nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási
különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a
bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá.
A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek
mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem
minősül adóalanynak.