A regéci várban folytat ásatást a Nemzeti Múzeum
Budapest, 2020. július 1., szerda (MTI) - A regéci vár középső várának keleti részét és 16. századi, emeletes reneszánsz palotáját tárja fel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) jelenleg zajló ásatása.
A "Regéci vár rekonstrukciójának II. üteme az Interreg V-A
Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program" keretében végzett
feltárás az MNM régészeinek egyik legfontosabb kutatási területe. Az
ásatást az MNM Régészeti Tára végzi, a múzeum Régészeti
Örökségvédelmi Igazgatóságának (RÖG) logisztikai segítségével.
Miközben a turisztikai látványosság szigorú szabályok mellett
folyamatosan látogatható, az ásatások során kibontott kövekből falak
emelkednek, a vár palotája alatt beomlott, nagy alapterületű pince
pedig egyre mélyül - közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Múzeum.
A regéci vár a történeti Abaúj megye délkeleti részén, a
Zempléni-hegységben helyezkedik el. Jelenleg közigazgatásilag
Mogyoróska külterülete, az állam tulajdona, de a várat Regéc
önkormányzata üzemelteti.
A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a szarv
formát idéző, nagyjából észak-déli irányú hegyre; Mátyás
uralkodásáig többnyire királyi kézben volt. A 15. században az
épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába
foglalta a felső, a középső és az alsó várat. A 16-17. században a
középső vár területére reneszánsz kőfaragványokkal díszített
palotaépületeket emeltek.
Az erődítmény az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet
nyújtott számos főúri családnak, végül a 17. század közepén a
Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a
Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona
alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után
Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése
értelmében 1686-ban gyújttatta fel és tette védhetetlenné.
Mint a közlemény felidézi, a vár feltárása és állagvédelme több
mint húsz éve zajlik; a helyreállítás nagyobb léptékben 2015-től
folyamatos. Az első nagy rekonstrukciós ütemben elkészült a felsővár
tornyának teljes, épületeinek részleges rekonstrukciója és
konzerválása, valamint fogadóépület létesült a vár előtt, Regéc
településen belül pedig látogatóközpont. Jelenleg a második
helyreállítási ütemben folyik a munka. Ennek során helyreállítják a
középső vár keleti részét és újjáépül egy 16. századi, emeletes
reneszánsz palota.
A regéci vár reneszánsz palotájának rekonstrukciója és a
csatlakozó épületrészek állagvédelme több mint 423 millió forintból
valósul meg. A helyreállítás csaknem 1000 négyzetméternyi
épületrészt érint, amelyből 384 négyzetméter padló alatti szint.
A terület régészeti feltárása sokszor csak gépészeti segítséggel
együtt lehetséges, de az ásatások fény deríthetnek az ott állott
épületek történetére, építészeti részleteire, valamint az előkerülő
leletek a vár korábbi történetére, egykori lakóinak életmódjára is
adatokkal szolgálnak.
A régészeti feltárás a keleti palotaépület déli részén folyik.
Ott az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága
kályhákkal, továbbá kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem, a
földszinten pedig a pékáru sütésére szolgáló kemencékkel ellátott
terek helyezkedtek el. A pincében a tartósításra is használt ecetes
hordókat őrizték. Ennek a nagyméretű pincének a kibontásán túl az
idei ásatási szezonban a páterek házának alépítményét, a keleti
falszoros feltöltődését, a későbbiekben a várudvar korábbi építési
korszakokhoz tartozó maradványait is vizsgálják a Nemzeti Múzeum
szakemberei - áll a közleményben.