A világ leghosszabb folyóinak csupán egyharmada folyik szabályozatlanul
Budapest, 2019. május 8., szerda (MTI) - A világ 246 leghosszabb folyójának csupán egyharmada folyik szabályozatlanul, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derült ki a WWF és más szervezetek, intézetek részvételével készült, az egész bolygóra kiterjedő elemzésből.
Az elemzés elkészítésében világszerte ismert kutatóintézetek és
szervezetek 34 kutatója vett részt, munkájuk során összesen 12
millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg. Ezzel elkészült az
első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan folyók
elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Műholdas megfigyeléseket is
használva minden eddiginél alaposabban vizsgálták meg ezeket a
kivételesnek tekinthető vízfolyásokat.
A jelentés feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott
és javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának
fenntartására, valamint a szabályozott folyók helyreállítására is.
A Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a Föld
ezer kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető
szabályozatlannak, tehát 21 folyó jut el úgy a forrástól a
torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját - olvasható a
WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott közleményében.
A gátak és víztározók az első számú okai annak, hogy a folyók
hosszanti átjárhatósága csorbát szenved. A gátak nemcsak a vándorló
halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a
vízjárást is alapvetően befolyásolják.
Jelenleg mintegy 60 ezer nagy gát található a világ folyóin és
további 3700 gát építését tervezik. Gyakori probléma az is, hogy a
vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik,
nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.
A folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség
éltető erői közé tartoznak az egész világon. A szabad folyású folyók
nemcsak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt
jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik
miatt is. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk
folyamatosan csökken.
Az egészséges vízfolyások sok országban a népesség
élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és
ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási
lehetőségeket. A folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása
szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük, ez fajok és populációk
ezreit érinti.
A jelentésből kiderül, hogy Európában nincs ezer kilométernél
hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence
folyói között sok olyan található, amelyeken nincs gát vagy
vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak.
A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok
mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár
ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült
árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a
lakosság számára ivóvízforrást biztosítanak, a szabadidő eltöltésére
és a kikapcsolódásra pedig pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak.
A folyók és ártereik megújulóképessége rendkívül nagy:
Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza
mentén vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva
mellett.
A WWF szerint vállalni kell a folyók megóvásának és
helyreállításának felelősségét, a lehetőségeket kihasználva hozzá
kell látni a folyók helyreállításához, és fokozatosan el kell hagyni
a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket.