Áder: a magyarság küldetése, hogy hitét megtartva gazdagítsa a világot
Budapest, 2019. május 9., csütörtök (MTI) - A magyarság küldetése, hogy hitét megtartva gazdagítsa a világot - mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön Budapesten annak a hetven országból érkezett bíborosnak és a püspöki konferenciák képviselőinek, akik azért érkeztek a fővárosba, hogy megtekintsék a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíneit és tájékozódjanak a találkozó előkészületeiről.
Áder János kiemelte: Magyarország születése óta - több mint ezer
éve - sokkal inkább adni akar, mint kapni. Küldetésünk, hogy
gazdagítsuk a világot kultúránkkal, értékőrző helytállásunkkal, a
mások iránti tiszteletünkkel, vendégváró barátságunkkal. Ezt hoztuk
magunkkal a 21. századba, és ezt akarjuk megmutatni jövőre, a
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is - fogalmazott a
köztársasági elnök.
Felidézte: a magyar állam történelme egy olyan uralkodóházzal
kezdődött, amely Európában szinte példátlan számban adott szentéletű
királyi sarjakat a világnak.
"Hogy mi, magyarok, betölthessük küldetésünket, történelmünk
első századai felett szent életűek sora őrködött a maga személyes
áldozatával, irgalmával és hősiességével" - mondta.
A piarista szerzetestanár, költő Sík Sándort idézte, aki szerint
ahogy "a kereszténység kezdetén ott van a Szent Család (.), amely
élő példával felel meg mindenre, amit a keresztény ember kérdezhet",
úgy "a magyar kereszténység elején is ott van" Szent István, Szent
Imre és Boldog Gizella.
"Nekünk ők az áldott kezdet, egy több mint ezer esztendős
történet kezdete" - tette hozzá Áder János.
Szólt arról is: az 1938-as budapesti Eucharisztikus
Világkongresszus óta eltelt évtizedekben "ismét próbára tett minket
a történelem", de ezekben az években is "velünk voltak az
irgalmasság új hősei, az igazságosság új mártírjai".
Boldog Apor Vilmos győri megyés püspök, Boldog Romzsa Tódor
munkácsi görög katolikus püspök, Boldog Salkaházi Sára budapesti
szociális nővér, Boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök,
Boldog Bogdánffy Szilárd szatmár-nagyváradi püspök, Boldog Scheffler
János szatmári püspök, Boldog Sándor István pesti szalézi szerzetes,
Boldog Brenner János, rábakethelyi káplán - sorolta.
Valamennyien mártírhalált haltak, és valamennyiüket az elmúlt
negyedszázad során emelte a boldogok sorába a katolikus egyház.
"Mert kitartottak hitükben, nem hagyták magukra a rájuk bízottakat,
nem kötöttek vállalhatatlan alkukat. Ragaszkodtak hitükhöz,
hivatásukhoz" - mondta.
Hozzátette: vértanúságuk azt üzeni, hogy még a leggyászosabb
időkben, a totális diktatúrák idején is mérce maradt a magyarság
szívében az igazságérzet és az emberség, a hűség és az áldozat.
Nevük előtt a "boldog" jelző nekünk, magyaroknak, azt jelenti:
létezik számunkra egy minden történelmi viharon át megőrzött
igazság. Az igazság, hogy ez a nemzet mindig újra igent mondott a
félelem nélküli életre, a becsületre, az emberi méltóságra, a
szolidaritásra, a szabad vallásgyakorlásra, a béketeremtő
jóakaratra, a kölcsönös tiszteletre" - fogalmazott Áder János.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében
arról beszélt: a magyar katolikusok régi álma volt, hogy "az 1938-as
Eucharisztikus Világkongresszus után újra Budapesten találkozhasson
a katolikus világ és együtt fejezhesse ki tiszteletét és imádását az
Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus iránt".
Szavai szerint elérkeztek a találkozó szervezésének "végső
szakaszába", és megkezdték a visszaszámlálást, hiszen már csak 500
nap van a budapesti kongresszusig.
Kitért arra: a szerzetesek és a lelkiségi mozgalmak is
bekapcsolódnak az előkészületekbe.
Összeállították a kongresszus teológiai dokumentumát, amelyet a
Szentszék jóváhagyott, majd megjelent olaszul és magyar nyelven.
Ugyancsak kiadták az Eucharisztiáról szóló pápai megnyilatkozások
gyűjteményét és számos más publikációt.
A bíboros hangsúlyozta: "Magyarország magáénak érzi az
Eucharisztikus Kongresszust", az egyház jelentős anyagi támogatást
kap a magyar kormánytól épületek felújítására és programokra.
Erdő Péter megköszönte Áder Jánosnak, hogy "személyes, figyelmes
szeretettel kíséri az előkészület munkáját".
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK)
elnöke szerint a kongresszus és előkészületei óriási lehetőséget
adnak a magyar katolikus közösségnek a megújulásra és a
szekularizáció terjedésének mérséklésére.
Az MKPK elnöke reményét fejezte ki, hogy a budapesti találkozón
Ferenc pápa is "megajándékoz bennünket jelenlétével".
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2020. szeptember
13. és 20. közt rendezik Budapesten. A rendezvény nyitómiséjét
szeptember 13-án délután, a Puskás Ferenc Stadionban mutatják be.
A kongresszus fő helyszíne a budapesti Hungexpo területe lesz:
minden nap közös imával és elmélkedéssel kezdődik, amelyet magyar
vagy külföldi püspök vagy bíboros vezet. A találkozó programjában a
liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek
szerepelnek, a záró szentmisét szeptember 20-án a Hősök terén
mutatják be.
Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó
vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a
szentmisén Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret
és bort.
(FOTÓ)