Átadták a Pákozd-Sukorói arborétum és vadaspark legújabb fejlesztéseit
Pákozd, 2019. május 10., péntek (MTI) - Új muflonkertet, madárröpdét, emufuttatót és vízimadár-megfigyelő pontot adott át pénteken a Pákozd-Sukorói arborétum és vadasparkban a fenntartó Vadex Zrt.
Tessely Zoltán a térség fideszes országgyűlési képviselője
elmondta, hogy a csaknem 50 millió forintba kerülő fejlesztések még
izgalmasabbá és élményszerűbbé teszik a vadasparkot, a gyerekekkel
pedig csak így lehet megszerettetni a természetet.
Majoros Gábor, a Vadex vezérigazgatója arról beszélt, hogy
2016-ban kezdték el építeni a 96 hektáros arborétum területén a
vadasparkot, ennek újabb állomásai a Madarak és fák napján átadott
fejlesztések. Úgy vélte, hogy a beruházással tovább gazdagodott a
Velencei-tó környéke, ami újabb lendületet adhat a turizmusnak és
növelheti a látogatói létszámot a térségben.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a Vadex a gazdálkodásából
származó eredményt közjóléti szerepvállalásra fordítja. Fejér
megyében 18 ezer hektárnyi erdőt kezelnek, évente 350 hektáron
végeznek erdőfelújítást, évi 1,3 millió facsemetét ültetnek el és
több mint 22 tonna makkot vetnek el.
Jelezte, hogy a Velencei-tó környékén az 1970-es években kezdték
el a fásítást, míg az arborétum tervei 1976-ban készültek el. A 96
hektáros területen sétautak, kilátó, pihenőhelyek, valamint
horgásztó létesült és ma már vadaspark is várja a látogatókat, akik
111 féle fafajt és 119 madárfajt figyelhetnek meg.
Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta,
hogy a fejlesztés a gyerekeknek, a jövőnek szól.
Az eseményen megemlékeztek Chernel István természettudósról,
akinek kezdeményezésére terjedt el Magyarországon is a Madarak és
fák napja. L. Simon László (Fidesz) országgyűlési képviselő
kiemelte: a tudós egész élete a bizonyíték arra, hogy a
természetvédelem, a vadászat, valamint a vad- és erdőgazdálkodás
egymással karöltve működik, hiszen csak a természetért dolgozó
emberek képesek megőrizni a természet értékeit.
Megjegyezte, hogy a Madarak és fák napja magyarországi
elterjedése Chernel István mellett Apponyi Albert 1906-os és
Klebelsberg Kunó 1931-es jogszabályainak köszönhető, akik
megerősítve Chernel kezdeményezését a legmagasabb szinten
rendelkeztek a természetvédelem ügyéről. (FOTÓ)