Budapest, 2019. augusztus 20., kedd (MTI) - Létkérdés volt Szent István korában, hogy Magyarország felvegye a kereszténységet - mondta az MTA Történettudományi Intézetének kutatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Bácsatyai Dániel kulcsmomentumnak nevezte, hogy III. Ottó
német-római császár uralkodása idején anélkül válhatott a magyar és
a lengyel egyház is a keresztény államközösség részévé, hogy hűbéri
kapcsolatba kellett volna kerülniük a német-római császársággal.
A történész közölte, az ország függetlenségének megőrzéséhez
Szent István részéről okos diplomáciára volt szükség. Államalapító
királyunk feleségén, a bajor származású Gizella királynén keresztül
remek családi kapcsolatokra is szert tett, ami szavatolta a
német-római császárok közül egyedül szentként tisztelt II. Henrik
jóindulatát is.
Henrik halála után azonban megszűnt a békés kapcsolat, a
német-római császárság fegyveres fenyegetéssel lépett fel
Magyarországgal szemben. Már Szent István életében fegyveres
helytállásra volt szükség, 1030-ban - mondta.
Bácsatyai Dániel arról is beszélt, hogy Szent István halála után
válságidőszak jött el. Még nem volt elég erős a keresztény magyar
állam, de talán éppen a német fenyegetetéssel szemben kovácsolódott
olyan összetartás, amely hozzájárult ahhoz, hogy Szent László idején
erős stabil közép-európai állam jött létre - tette hozzá.