Az amerikai hírszerzés vezetői ellentmondanak Donald Trump észak-koreai és iráni politikájának
Washington, 2019. január 29., kedd (MTI) - Donald Trump amerikai elnök észak-koreai és iráni politikájára cáfoltak rá az amerikai hírszerzés vezetői - Dan Coats, a hírszerző szervezeteket tömörítő Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője és Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója - a szenátus hírszerzési bizottságának keddi meghallgatásán.
Dan Coats kifejtette, hogy a rendelkezésre álló információk
szerint Észak-Korea "valószínűleg nem adja fel" nukleáris
fegyverzete egészét.
A DNI vezetője leszögezte: az ázsiai ország vezetői az
atomfegyverzetet rendszerük túlélése zálogának tartják.
Gina Haspel, a CIA igazgatója szerint az észak-koreai kormányzat
"elkötelezett a hosszú hatótávolságú, nukleáris töltetű ballisztikus
rakéták kifejlesztése mellett". Ezt az Egyesült Államokra nézve
közvetlen fenyegetésnek minősítette.
Kamala Harris szenátor kérdésére válaszolva Haspel úgy
vélekedett, hogy helyes a párbeszéd Phenjannal, ám a diplomácia
végső céljának annak kell lennie, hogy meggyőzzék Phenjant
atomfegyverzetének teljes és ellenőrizhető felszámolásáról.
Iránról szólva Dan Coats kifejtette, hogy Teherán jelenleg "nem
folytat nukleáris fegyverek kifejlesztésére utaló tevékenységet". De
hozzátette, hogy iráni tisztségviselők nyilvánosan is azzal
fenyegetőztek, hogy "kitágítják a 2015-ben aláírt atomalku
határait". A DNI vezetője szerint Irán továbbra is támogatja a
terrorizmust Európában és a Közel-Keleten, valamint támogatja a
jemeni húszikat és az iraki lázongó síitákat is.
Angus King, Maine állam független szenátora azt kérte Gina
Haspeltől: mondja meg feketén-fehéren, hogy Irán betartja-e a
2015-ben aláírt - és az Egyesült Államok által egyoldalúan
felmondott - atomalkut. A CIA igazgatónője igennel válaszolt. Igaz,
hozzáfűzte, hogy iráni vezetők fontolgatnak olyan lépéseket, amelyek
"kisebbítenék" az atomalkuban foglaltak betartását. "Előkészületeket
folytatnak lehetőségeik megteremtésére arra az esetre, ha úgy
döntenének, hogy visszalépnek a megállapodástól" - mondta Haspel.
A szenátusi meghallgatáson - miként a bizottság számára
készített írásos jelentésben - hangsúlyos szerepet kaptak az
Egyesült Államok elleni kínai és orosz kibertámadások.
Az amerikai hírszerzés álláspontja szerint Kína elért arra a
pontra, hogy képes hatékony kibertámadást intézni amerikai
infrastruktúrák ellen. Oroszország már eddig is képes volt erre -
állapította meg Dan Coats.
A DNI vezetője szerint mind Kína, mind Oroszország a 2020-as
amerikai elnökválasztás idején "internetes lehetőségeiket
felhasználva megpróbálja majd gyöngíteni a demokratikus
intézményeket, aláásni az Egyesült Államok szövetségesi és
partnerkapcsolatait, és meghatározni az amerikai politikát".