Moszkva, 2019. augusztus 20., kedd (MTI) - A nukleári háttérsugárzásiu adatok nem kötelező átadására hivatkozva védte meg Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden azt, hogy Oroszország beszüntette a területén található néhány megfigyelőállomás eredményeinek továbbítását a balul sikerült rakétakísérlet után.
Önkéntes alapon történik a nukleáris kísérleteket megfigyelő
nemzetközi rendszer nemzeti állomásai által mért adatok átadása -
mondta a politikus az Interfax hírügynökségnek az Átfogó Atomcsend
Szerződés Szervezetének arra a közlésére reagálva, amelyben
az adatok eltitkolását bírálta.
A CNN amerikai hírcsatorna kedden a The Wall Street Journal című
amerikai napilap pedig hétfőn, a CTBTO-ra hivatkozva adott hírt
arról, hogy négy állomás esetében megszakították az orosz
adatszolgáltatás.
A szervezet az amerikai sajtójelentések szerint két nappal a
Szeverodviszk közeli katonai kísérleti terepen augusztus 8-án
történt, hét emberéletet követelő robbanást követően közölte, hogy a
dubnai és a kirovi mérőállomás kommunikációs és hálózati problémákra
hivatkozva leállította az adatszolgáltatást. A CNN a CTBTO egyik
magas beosztású tisztségviselőjétől úgy értesült, hogy augusztus
13-ától a csukcsföldi Bilibino és az Altaji területen található
Zaleszovo mérőállomása is leállította az adatszolgáltatást.
Lassina Zerbo, a CTBTO ügyvezető titkára kedden a Twitteren azt
közölte, hogy a bilibinói és a peleduji mérőállomás felújította a
radioaktív részecskék légköri megfigyelését. Peledujról a korábbi
közlésekben nem esett említés.
Rjabkov kedden azt hangsúlyozta, hogy minden ország kizárólag
önkéntes alapon szolgáltat adatokat a nemzetközi megfigyelő rendszer
számára. Hozzátette, hogy ezt a megfigyelő tevékenységet a CTBTO
előkészítő bizottsága ideiglenes műszaki tikársága koordinálja,
amelynek hatásköre kizárólag az átfogó atomcsendszerződés
tematikájára és a nukleáris hatalmak által bevezetett
atommoratóriumokra terjed ki, a fegyverek fejlesztésre nem.
A miniszterhelyettes szerint az incidensnek semmi köze sincs az
ideiglenes műszaki titkárság tevékenységéhez. Rjabkov azt mondta,
hogy a történtekről az illetékes szervezetek "kimerítő
felvilágosítást" kaptak, és az eseményt orosz részről egyebek között
a legmagasabb szinten is kommentálták.
Ezzel arra utalt hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia
hivatali partnerével, Emanuel Macronnal Fort Breganconban tartott
közös sajtótájékoztatón igyekezett megnyugtatni a közvéleményt.
Putyin, aki először szólalt meg az ügyben, azt mondta: nem fenyeget
a háttérsugárzás felerősödése, a helyzetet ellenőrzés alatt tartják
és a váratlan fordulatok elkerülésére megelőző intézkedéseket hoztak.
"Ahelyett, hogy egy olyan epizódra fókuszálnának, amely nem
hordoz magában semmilyen ökológiai kockázatot, bármilyen kockázatot
a környezet, a lakosság és a személyi állomány számára, azok a
tömegtájékoztatási eszközök, amelyek ezt a témát felfújják,
foglalkozhatnának azzal, hogy miért nem lépett még mindig hatályba
az átfogó atomcsendegyezmény" - monda az Rjabkov. A magas rangú
orosz diplomata szerint ennek az az oka, hogy az Egyesült Államok
nem ratifikálta az egyezményt, amely más országokat is visszatart
ettől.
A CTBTO nemzetközi megfigyelőrendszerének orosz szegmenséhez a
dubnai nemzeti adatközpont alá rendelt 32 objektum tartozik: hat fő
és 13 kisegítő szeizmikus állomás, négy infrahang-állomás, nyolc
radionuklid állomás és egy radionuklid laboratórium, ezeket a
globális kommunikációs rendszer független alrendszere köti össze. A
CTBTO nemzeti szerve Oroszországban a védelmi minisztérium, amely az
Interfax szerint nem szólalt meg azzal kapcsolatban, hogy milyen
gondok akadályozzák az adatközlést.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat azt közölte, hogy
augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet
közben a robbanás történt az északi Arhangelszk megyében,
Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község
közelében. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi
minisztérium két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést.
További három ember megsérült.
A Roszatom arról adott ki tájékoztatást, hogy szakemberei a
"rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos
tevékenységet folytattak" a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe
vetette őket.
A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az
információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony
üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában
az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.
Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi
Szövetségi Nukleáris Központ - Kísérleti Fizikai Összoroszországi
Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője kijelentette, hogy a
tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek
egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó kisméterű
energiaforrások kifejlesztése.
Az orosz hidrometeorológiai szolgálat azt
állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt
a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért
maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11
mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.
A The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap szerint a
sérülteket kezelő arhangelszki orvosokat nem tájékoztatták arról
hogy nukleáris baleset történt, és egyikük izomszövetében radioaktív
izotópot találtak Moszkvában. Az orosz egészségügyi minisztérium
ezzel szemben azt állította, hogy az incidenst követően 91
egészségügyi szakembert vizsgáltak meg, és egyikük esetében sem
állapították meg a sugárterhelés megengedett szintjének túllépését.