Az ország névváltoztatása állt az észak-macedóniai elnökválasztási kampány középpontjában - HÁTTÉR
Belgrád/Szkopje, 2019. április 19., péntek (MTI) - Elnökválasztást tartanak vasárnap Észak-Macedóniában, a kampány leginkább az ország év eleji névváltoztatása és annak alkotmányos háttere körül zajlott.
Szakértők az elnökválasztást egyfajta népszavazásnak is tartják,
amelyből leszűrhető majd, mennyire értenek egyet az állampolgárok a
szociáldemokrata kormány lépéseivel.
A Zoran Zaev vezette kormánykoalíció januárban szavazta meg az
alkotmánymódosítást, amelynek alapján a korábban Macedónia Volt
Jugoszláv Köztársaság nevet viselő államot a jövőben
Észak-Macedóniának hívják. Ez volt a feltétele annak, hogy minden
akadály elháruljon a nyugat-balkáni ország európai és
NATO-integrációja elől.
A lépéssel viszont sem a jobboldali ellenzék, sem az azonos
politikai táborból származó államfő, Gjorge Ivanov nem értett egyet.
A köztársasági elnök ezért alá sem írta az alkotmánymódosításra
vonatkozó dokumentumot.
Gjorge Ivanov korábban is akadályozta már a szociáldemokrata
kormány intézkedéseit, mivel nem írta alá azokat az elfogadott
törvényeket, amelyekkel nem értett egyet, annak ellenére sem, hogy a
parlament kétszer is megszavazta őket. Felmerült a visszahívásának
lehetősége is, mivel azonban mandátuma májusban jár le, és nem
választható újra, a kormány úgy döntött, a fennmaradó időszakot
inkább saját államfőjelöltjének népszerűsítésével tölti.
A kormánypártnak és koalíciós partnereinek ugyan sikerült
politikai eszközökkel kellő számú képviselőt meggyőzniük, hogy
támogassák intézkedéseiket, a társadalom megosztott maradt a
névváltoztatás kérdésében. Ez tükröződött az államfő-választási
kampányban is. A két fő jelölt voltaképpen nem is ígért mást, mint
egyrészt azt, hogy marad az EU- és NATO-integrációt szem előtt
tartó, a szomszédos országokkal és népekkel egyezségre törekvő
politika, másrészt pedig azt, hogy mindent visszaállítanak a "régi
helyére", visszaveszik az ország régi nevét, és leállítják a
véleményük szerint alkotmányellenes lépéseket. Az államfői poszt
Észak-Macedóniában is inkább csak protokolláris, és egy jobboldali
államfőnek nem lenne hatalma például az ország nevének
visszaváltoztatására, a politikai pártok viszont a választást jó
alkalomnak tartották programjuk hirdetésére.
Észak-Macedónia elnöki posztjáért három jelölt indul, ám a
verseny voltaképpen két induló között dől majd el. A kormányzó
Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a NATO-tagságért
felelős főtárgyalót, Sztevo Pendarovszkit jelölte az államfői
posztra, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali a Belső
Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus
Pártja (VMRO-DPMNE) meglepte szavazóbázisát azzal, hogy egy nőt, a
párton kívüli Gordana Sziljanovszka-Davkova egyetemi tanárt jelölte.
A harmadik induló az albán nemzetiségű Blerim Reka, ám rá várhatóan
csak az albán kisebbség egy része szavaz majd, így nem számít igazi
ellenfélnek sem a jobb-, sem a baloldal számára. Támogatói egy
esetleges második fordulóban jöhetnek jól, ugyanis ezzel az albán
kisebbség, a mérleg nyelveként, tárgyalópozícióba kerülhet.
Az előrejelzések szerint második fordulóra is lehet számítani
május 5-én, ugyanis a közvélemény-kutatások alapján egyik jelöltnek
sincs 50 százalékot meghaladó támogatottsága, sőt mindkét jelölt
népszerűsége csupán 30 százalék körül mozog.