Bemutatták az Osvát-hagyaték eddig ismeretlen darabjait a PIM-ben
Budapest, 2019. május 8., szerda (MTI) - Osvát Ernő (1876-1929), író, a Nyugat egykori szerkesztője hagyatékának eddig ismeretlen darabjait mutatták be szerdán Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
Az Elek Artúr (1876-1944) író, műfordítóhoz került
Osvát-hagyaték tavaly decemberben bukkant fel. A Nyugat folyóirat
szerkesztőségéhez és szerkesztőihez kapcsolódó kézirategyüttes
hosszú ideje lappangott. A kiemelten jelentős irodalomtörténeti
értékkel bíró anyag ezentúl a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát
gazdagítja.
Komáromi Csaba, a múzeum kézirattárának a vezetője nagy
szerencsének nevezte, hogy az előkerült kéziratcsoport egyben maradt
és együtt kerülhet feldolgozásra. A most előkerült irategyüttesből a
kézirattár vezetője kiemelte többek között Szabó Dezső Erdélyi
földről című művének kéziratát Osvát Ernő megjegyzésével, Pál Rózsa
1921-es bemutatkozólevelét, Bródy Gyula több művének a kéziratát. De
megtalálható még a hagyatékban Krúdy Gyula négy művének, Zilahy
Lajos Imádság című versének, valamint Juhász Gyula Magamhoz és Mikor
kifáradunk (Misztikus órák) című verseinek a kézirata. Utóbbi kettő
1910 márciusában jelent meg.
Elmondta azt is, hogy Elek Artúr volt az Osvát-hagyaték kezelője
és a Nyugat egykori főszerkesztője utolsó kívánságának a gondos
végrehajtója. A hagyatékban Elek Artúr aláírása és több személyes
dokumentuma is megtalálható néhány grafikai rajz mellett.
Nemeskéri Erika irodalomtörténész a hagyaték történet felidézve
elmondta, hogy 1929-ben Osvát Ernő elajándékozta a könyvtárát, saját
írásait elégette, csak a Nyugat szerkesztésével összefüggő
kéziratokat tartotta meg. Hagyatékát Elek Artúr őrizte tovább, aki
1944 áprilisában, amikor megkapta munkaszolgálati behívóját, vetett
véget életének. Kéziratai végül egy ládában a Szépművészeti Múzeum
kazánházába kerültek, onnan mentette ki őket 1949-ben Németh Kálmán,
a múzeum akkori munkatársa. A hagyatéknak ez a része 1978-az
Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába került és nem sejtették,
hogy rejtőznek valahol további kéziratok.
A most megvásárolt mintegy 450 oldalnyi anyag kisebb része Elek
Artúrhoz, jelentősebb része a Nyugat legendás hírű szerkesztőjéhez,
Osvát Ernőhöz kapcsolódik - magyarázta.
Kelevéz Ágnes Babits-kutató a hagyatékból kiemelte a Levelek
Iris koszorújából című kötetnek a Nyugat kiadója számára elküldött
kéziratát. A kutató kivételes leletnek nevezte az előkerült
dokumentumot, mivel a szerkesztőségek általában nem őrizték meg a
kéziratokat.
A hagyaték tartalmazza Babits 1909 márciusában Fogarason postára
adott 24 versének tintaírású tisztázatát és 3 megjelentnek a
lapkivágatát. A dokumentumokból kiderül, hogy 14 versének csak a
címét adta meg, számítva a Nyugatban már egyszer kiszedett
szövegükre. Kísérő levelének legfontosabb része egy
tartalomjegyzékszerű lista, benne néhány sorrendi javítással és
címvariánssal. Újdonság, hogy a terjedelmi korlátokra való
tekintettel jegyzékében csillaggal megjelölte azt a 9 versét,
amelyet kihagyhatónak tartott, de szerencsére közülük végül csak 3
maradt ki a kötetből - magyarázta a kutató.
Az irattegyüttesben szerepel még Füst Milán öt verse is,
valamint Lesznai Anna rövid önéletrajza.
Borbás Andrea Ady-kutató Kaffka Margit öt versét és levelét,
valamint Karinthy Frigyes két korai versének kéziratát mutatta be. A
Nyitott szemek mellett a szakértők által eddig ismeretlen
Karinthy-verset is tartalmaz az irattegyüttes De profundis címmel -
hangsúlyozta a kutató.