Bővíti támogatási rendszerét a HIPA
Budapest, 2016. december 13., kedd (MTI) - Újabb elemekkel bővül a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) meglévő támogatási rendszere jövő év elejétől, amelynek eredményeként tovább emelkedhet a magas hozzáadott értékű projektek részaránya Magyarországon - jelentette be a HIPA elnöke egy svéd üzleti kiadvány bemutatóján kedden, Budapesten.
Ésik Róbert elmondta: az új fejlesztő központot létrehozó
vállalatok elszámolható költségük - például munkabér, járuléktípusú
kiadások, tárgyi eszköz értékcsökkenése - legfeljebb 25 százalékát
vissza nem térítendő készpénz-támogatásként megkaphatják. Az egész
évben elérhető támogatási forma eredményeként a HIPA a külföldi
vállalatok magyarországi kutatás-fejlesztési (K+F) kapacitásainak
növekedésére számít.
Emellett a tervek szerint a technológia-intenzív beruházások
ösztönzéseként egy vállalat nemcsak a munkahelyek számának
növelésére kaphat majd támogatást, hanem akkor is, ha a munkahelyek
számát megtartva a termelés növekedése érdekében technológiát vált -
tette hozzá.
A HIPA elnöke az MTI kérdésére elmondta: 2015-ben 20 százalékkal
nőtt a magas hozzáadott értékű projektek részaránya, idén ugyanilyen
mértékű, jövőre pedig az intézkedések hatására ennél is nagyobb
emelkedést vár az ügynökség. Beszámolt arról is, hogy tavaly egész
évben 67 sikeres tárgyalást bonyolított az ügynökség mintegy 1,4
milliárd euró értékben, idén viszont már november végéig 68 projekt
esetében született Magyarország szempontjából pozitív befektetői
döntés mintegy 3,2 milliárd euró értékben, amelyek eredményeként
több mint 17 ezer munkahely jöhet létre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)
gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a "Sweden Hungary
Business Guide" című üzleti kiadvány bemutatásakor felhívta a
figyelmet Svédország egyedülálló minőségi exportképességére,
valamint a svéd gazdasági modellre, amelyen az egyik legnagyobb
jólétben élő társadalom alapul. Rámutatott, hogy Svédország
korlátozott természeti erőforrással rendelkező társadalomként
tudásra, megújulási képességre alapozva működteti a világ egyik
leginnovatívabb, legemberközpontúbb modern gazdasági rendszerét.
Hozzátette: a magyar gazdaság olyan szakaszba ért, amikor a svéd
eljáráshoz hasonlító, új modellre van szükség, a korábbiaknál
nagyobb mértékben és hatékonyabban kell használni a rendelkezésre
álló emberi erőforrást és hozzáadott értéket kell teremteni minden
gazdasági ágazatban.
Az eseményen szintén részt vett Niclas Trouvé, Svédország
magyarországi nagykövete, aki egyebek közt ismertette, hogy a
Magyarországon jelenlévő, mintegy 180 svéd vállalat hozzávetőlegesen
17 ezer magyar embernek ad munkát, ezen alkalmazottak 95 százalékát
pedig a kiadványban szereplő 82 vállalat foglalkoztatja. Elmondta,
hogy a kiadványt a Svéd-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Svéd
Kereskedelmi és Befektetési Tanács és a HIPA az üzleti kapcsolatok
elősegítése érdekében hozta létre, ezen belül is elsősorban a svéd
vállalatok Magyarországra irányuló beruházásainak ösztönzéséért és
tevékenységének segítéséért.
A rendezvényen kapott tájékoztatásból kiderült az is, hogy
Svédország a 26. legjelentősebb befektető Magyarországon, a
közvetlen tőkebefektetés állománya 2014-ben 217,3 millió euró volt,
ami a teljes külföldi működőtőke (FDI) állomány 0,3 százaléka.
Emellett Magyarország 19. legfontosabb kereskedelmi partnere
Svédország, a két ország közötti külkereskedelmi egyenleg 2015-ben
326,1 millió eurós magyar többletet mutatott, ami 246 százalékos
emelkedés a 2014-es 94,3 millió eurós magyar aktívumhoz képest.
Tavaly 30 százalékkal nőtt a Svédországba irányuló kivitel, idén
további 7 százalékkal - olvasható a közleményben.