London, 2019. szeptember 27., péntek (MTI) - Nicola Sturgeon skót miniszterelnök pénteken egyenes utalást tett arra, hogy támogatna egy olyan ideiglenes brit kormányt, amelynek élén a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn állna.
Sturgeon, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője
egy olyan Twitter-üzenetre reagált, amely szerint a brit EU-tagság
október 31-én esedékes megszűnésének halasztását és a rendezetlen
Brexit elkerülését csak úgy lehet teljes biztonsággal elérni, ha az
ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják Boris
Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányát és Corbyn "vagy
valaki más" személyében új miniszterelnököt állítanak.
A Twitteren közzétett reagálásában Nicola Sturgeon - Corbyn
nevének említése nélkül - közölte, hogy egyetért a felvetéssel.
A skót kormányfő szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadása
után az ellenzék felsorakozna "valaki" mögött a Brexit halasztásának
kizárólagos céljával, és ennek elérése után azonnal parlamenti
választásokat írnának ki.
Sturgeon szerint "semmi sem kockázatmenetes", de az "elborzasztó
gondolatnak" tűnik, hogy Johnsont tisztségében hagyják, és
megengedjék neki, hogy áterőltesse a Brexitet megállapodás nélkül,
vagy akár egy rossz megállapodással.
Boris Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy az
Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az Európai
Unióból, akár lesz addig megállapodás a Brexit feltételrendszeréről,
akár nem.
A londoni parlament a hónap elején elfogadta azt az ellenzéki
kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.
A jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig - vagyis az október
17-18-án esedékes EU-csúcs utáni napig - nincs elfogadott
Brexit-megállapodás, és ha a londoni parlament a rendezetlen
kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az
uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés
elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson azonban többször kijelentette, hogy erre semmilyen
körülmények között nem lesz hajlandó.
A brit kormányfő a rendezetlen Brexitet tiltó törvény elfogadása
óta kétszer is kezdeményezte az előrehozott választások kiírását.
Ehhez azonban a brit választási törvény alapján a képviselők
kétharmados többségének támogatása kell, és ez egyik indítvány
szavazásán sem volt meg.
A Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután
lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg
lekerült a napirendről, vagyis csak akkor, ha London előbb kéri a
kilépési határidő elhalasztását, és az EU ehhez hozzá is járul.
Ugyanezzel az érvvel Jeremy Corbyn egyelőre vár a kormány elleni
bizalmatlansági indítvány benyújtásával is, jóllehet Boris Johnson a
héten - gyakorlatilag példátlan módon - maga szólította fel a Labour
vezetőjét, hogy terjesszen be kormánya ellen bizalmatlansági
indítványt.
Ha lesz bizalmatlansági indítvány és az alsóház meg is szavazza,
a Konzervatív Pártnak vagy bármely más parlamenti frakciónak a
parlamenti törvény alapján 14 napja lesz arra, hogy egy általa
működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson,
és erről újabb bizalmi szavazást kell tartani.
Ha a kormányalakítással próbálkozó párt vagy koalíció a második
bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban,
parlamenti választásokat kell kiírni.
A brit parlamenti konvenció alapján a bizalmatlansági
kezdeményezés sikere esetén a legnagyobb ellenzéki erő vezetőjeként
Jeremy Corbyn próbálkozhatna miniszterelnök-jelöltként
kormányalakítással, és akár sikerrel is járhat, ha a teljes ellenzék
felsorakozik mögötte.
A harmadik legnagyobb országos párt, a Brexitet ellenző
Liberális Demokraták azonban többször is jelezték, hogy nem bíznak
az EU-szkeptikusnak tartott Corbyn Brexit-stratégiájában.