Brexit - Közös szabadkereskedelmi övezetet javasol London az EU-nak
London, 2018. július 12., csütörtök (MTI) - Közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja a brit kormány az Európai Uniónak.
A brit EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító minisztérium
(DExEU) által csütörtökön nyilvánosságra hozott 104 oldalas
dokumentum azoknak az indítványoknak a részletes kifejtése,
amelyeket Theresa May miniszterelnök és kabinetjének tagjai a brit
kormányfők vidéki rezidenciáján, Chequersben tartott múlt pénteki
kihelyezett kormányülésen fogadtak el az unióval fenntartandó
kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.
A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást
indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt
keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Boris Johnson,
ennek az erőteljesen EU-szkeptikus tory frakciónak a frontembere
hétfőn le is mondott külügyminiszteri tisztségéről, és ugyanaznap
távozott a DExEU-tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a
Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaikkal
indokolták döntésüket.
A csütörtökön ismertetett részletes javaslatcsomag szerint a
majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert úgy kell megtervezni,
hogy biztosítható legyen a "súrlódásmentes" további kétoldalú
kereskedelmi forgalom a fizikai árucikkek esetében.
Az ennek érdekében kialakítandó szabadkereskedelmi térség a
dokumentum szerint megvédené az Egyesült Királyság és az Európai
Unió között az elmúlt négy évtizedben kifejlődött, egyedülálló
mértékben integrálódott beszállítói hálózatrendszert, amely
biztosítja, hogy a nagy-britanniai ipari vállalatok fenntarthassák a
mindenkori gyártási ciklushoz mindig épp időben, vagyis hosszabb
raktározási kényszer nélkül érkező részegységek áramlását a
határokon át.
Azzal, hogy e kitétel bekerült a javaslatcsomagba, a brit
kormány az üzleti szektor legtöbbször és legerőteljesebben
hangoztatott követelésének tett eleget.
A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek
szakértői a londoni alsóház nemrégiben tartott meghallgatásán
elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok
az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban
mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.
A Honda szakértői szerint ha a kontinensről érkező
részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási
folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font
(több mint 310 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az
üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője
ugyanezen az alsóházi meghallgatáson elmondta: az HMRC becslése
szerint a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50
fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése. Mivel évente
hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült
Királyságból az Európai Unió más piacaira, ez önmagában 6,5 milliárd
font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos
költség az EU-piacról származó - éves tételszámban jórészt a brit
exportmennyiségnek megfelelő - importban is megjelenne, vagyis ez az
adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd font (csaknem 4800
milliárd forint) pótlólagos költséggel terhelné az EU-val folytatott
brit kereskedelmet.
A brit kormány csütörtökön közzétett javaslatcsomagja szerint
azonban az indítványban szereplő szabadkereskedelmi térség
létrehozása szükségtelenné teszi a vámellenőrzéseket a határon, és
az üzleti vállalkozásoknak így nem kell költséges
vámáru-nyilatkozatokat kitölteniük.
A dokumentumot üdvözölték a brit ipari szektor szakmai
szervezetei.
A londoni City pénzügyi központját irányító City of London
Corporation csütörtöki állásfoglalása szerint ugyanakkor a terv
"igazi csapás" a pénzügyi szolgáltatási szektorra, mivel a kormány a
dokumentumban nyíltan elismeri, hogy a szolgáltatások - a brit hazai
össztermék (GDP) 80 százalékát adó ágazat - kétoldalú
kereskedelmében Nagy-Britannia és az Európai Unió a brit EU-tagság
megszűnése után nem a jelenlegi szinten fog hozzáférni egymás
piacához.
A dokumentumban szerepel az is, hogy a pénzügyi szolgáltatások
kétoldalú kereskedelmének esetében a majdani szabályozás nem lesz
azonos az Európai Unió biztosította passporting-rendszerrel, vagyis
az uniós piacokra kiterjedő pénzügyi szolgáltatásnyújtási
jogosítványok jelenlegi rendszerével, mivel ez szorosan kötődik az
EU egységes belső piacához, amelyből az Egyesült Királyság az
EU-tagság megszűnésével kilép.