Brexit - Újból összeült a brit parlament
London, 2019. szeptember 25., szerda (MTI) - Ismét összeült szerdán a brit parlament, miután a legfelsőbb bíróság előző nap ismertetett végzésében törvénysértőnek és semmisnek mondta ki a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést.
Boris Johnson miniszterelnök, aki az ENSZ Közgyűlésének
ülésszakán vett volna részt New Yorkban, hivatalos programját
megszakítva szerdán visszaérkezett Londonba, és délután
nyilatkozatot tesz az alsóházban a kormány álláspontjáról.
A londoni alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson
kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak
lezárását és új törvényhozási évad elkezdését a jövő hónap közepén.
A legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is
törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak
lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül
akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában.
John Bercow, az alsóház elnöke a szerdai ülésnapot megnyitó
bejelentésében közölte: utasítást adott arra, hogy a hivatalos
parlamenti hírlevélben módosítsák az ülésszak lezárásáról szóló
bejegyzést. A javított bejegyzés szerint az ülést a legutóbbi
vitanapon szerdáig elnapolták.
Első napirendi pontként a képviselők Geoffrey Coxnak, a
konzervatív párti kormány jogi főtanácsadójának tettek fel
sürgősséggel beterjesztett kérdéseket a történtekről.
Cox kijelentette, hogy a kormány teljességgel elfogadja a
legfelsőbb bíróság végleges és jogerős döntését. Hozzátette: a brit
bírói kar a legkiválóbbak közé tartozik az egész világon.
A kormány jogi főtanácsadója arra intette a képviselőket, hogy
tartózkodjanak a legfelsőbb bíróság és általában a bírói kar
döntéshozatali motivációinak megkérdőjelezésétől.
Geoffrey Cox nem említett neveket, de bírálata alig burkoltan
Jacob Rees-Moggnak, a kormány parlamenti tevékenységének
összehangolásáért felelős magas rangú kabinettagnak szólt. Rees-Mogg
- a Konzervatív Pát keményvonalas Brexit-táborának egyik
zászlóvivője - előzőleg "alkotmányos puccsnak" minősítette a
legfelsőbb bírósági végzést.
Rees-Mogg e kijelentését Robert Buckland igazságügy-miniszter is
bírálta.
Buckland - jóllehet szintén nem említette Jacob Rees-Mogg nevét
- szerdai Twitter-bejegyzésében leszögezte, hogy a brit bírói kar
világszínvonalú, munkáját minden esetben politikai motivációktól és
politikai befolyástól mentesen végzi, ezért a bírák elleni személyes
támadások bárki részéről teljesen elfogadhatatlanok.
Geoffrey Cox szerdai alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy
a parlamenti ülésszak lezárásának ügyében a kormány jóhiszeműen járt
el, abban a meggyőződésben, hogy törvényesen és alkotmányos módon
cselekszik.
A kormány jogi főtanácsadója ugyanakkor a fokozatosan forrósodó
hangulatú vitában rendkívül éles bírálattal illette az ellenzéket,
mondván: az ellenzéki pártok folyamatosan bírálják a kormány, nem
hajlandók azonban hozzájárulni az előrehozott választások kiírásához.
Cox szerint ez "szégyenteljes" magatartás, és azt mutatja, hogy
"ez a parlament halott parlament, nincs erkölcsi jogcíme arra, hogy
tovább ülésezzen".
A jogi főtanácsos kijelentette: a kormány hamarosan ismét a ház
elé terjeszti az előrehozott választások kiírásáról szóló
indítványát.
Boris Johnson e hónap elején kétszer is kezdeményezte az
előrehozott választások kiírását, miután az alsóház a kormányzati
ellenállással dacolva elfogadta azt a törvénytervezetet, amely
megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli, rendezetlen
kilépését az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.
A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem
járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit
EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie
kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is
határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem
lesz hajlandó, ehelyett parlamenti választásokkal kívánja feloldani
a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzetet.
Az előrehozott választásokról szóló indítványt azonban az
alsóház mindkét alkalommal visszautasította. A legnagyobb ellenzéki
erő, a Munkáspárt álláspontja szerint a választásokat csak azután
lehet megtartani, hogy a megállapodás nélküli Brexit veszélye végleg
lekerült a napirendről.
A Labour ugyanezzel az indokkal egyelőre nem készül
bizalmatlansági indítvány benyújtására sem a kormány ellen.