Elemzők: májusban az építőipart is utolérte a járványhatás
Budapest, 2020. július 15., szerda (MTI) - Májusban már az építőipart is utolérték a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, de elemzők egyetlen hónap kiugró adatából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Júniusban már enyhültek a járványügyi korlátozások és a következő hónapokban válik majd el, vajon az építőipart hogyan érinti az újraindulás.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt jelentése
szerint májusban az építőipar termelése 20,1 százalékkal elmaradt az
egy évvel korábbi magas szintjétől, és az áprilisihoz mérten 20,3
százalékkal csökkent szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva. Az
épületek építése 24,0 százalékkal, az egyéb építményeké 15,6
százalékkal csökkent tavaly májushoz viszonyítva. Az előző
hónapokban az építőipar még szerényebb csökkenést mutatott: a
teljesítménye márciusban 3,4 százalékkal, áprilisban 2,1 százalékkal
maradt el az egy évvel korábbi magas bázistól.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez
eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a márciustól életbe
lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintenék más
iparágakhoz képest, ahogy ez látszott is a leállások első két
hónapjában. Májusban viszont már elérte ezt az iparágat is a
vírushatás, de egy havi adatból nem érdemes messzemenő következtetés
levonni, kiváltképp egy jellemzően igen volatilis kibocsátást
produkáló iparág esetében.
A júniusi szám ebből a szempontból kiemelt fontosságú lesz, hogy
a hónapban már jelentősen enyhülő korlátozások fényében milyen
visszapattanást tud mutatni az iparág. A jelenlegi
rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat
kilátásait illetően, csökkenés az egyéb építményeknél látszik az
uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az alág lehet
ahol a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal
új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében. Ha
hosszabb távon nem történne meg a várakozásoknak megfelelő V-alakú,
rapid helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív
hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami
elsősorban a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza.
A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari beruházások
továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak és hosszan
elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás.
Regős Gábort, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági
üzletágvezetőjét meglepte az építőipar teljesítményének májusi
jelentős zuhanása, annál is inkább, mivel áprilisban a járványügyi
korlátozások ellenére is csak minimális mértékben csökkent az ágazat
teljesítménye. A májusi visszaeséshez szerinte több tényező is
hozzájárulhatott, mint például a külföldi vendégmunkások hiánya,
illetve a járvánnyal kapcsolatos előírások miatt a munkák
átszervezésével kapcsolatos kötelezettségek. Ugyanakkor jelentős
lehetett a keresleti oldali hatás is: több beruházó a járványhelyzet
okozta bizonytalanság miatt lassíthatta vagy leállíthatta
beruházását.
A következő hónapokban a korlátozások szerepe csökken - kivéve,
ha egy erősebb második hullám érkezik - ám a keresleti oldal
helyreállása kérdéses. Ezt elősegítheti a rozsdaövezetekre
vonatkozó kedvezményes áfakulcs, illetve a kormányzat
beruházásösztönző programja, ám kérdés, hogy a kedvezményes áfakulcs
szélesebb körű kiterjesztése nem segíthetné-e jobban a gazdaság
újraindítását, illetve a családok helyzetének javulását - vetette
fel Regős Gábor.
Az előző hónapokban még mérsékelt visszaesés után Németh Dávid,
a KH Bank vezető elemzője számított a májusi csökkenésre, amikor
már markánsan megjelent a járványhatás. A rendelésállományok
alakulása alapján a következő időszakában negatív tartományban
maradhat a szektor. Az adatokból az látszik, hogy az épületépítések
adhatnak támaszt az ágazatnak. Ám a számokat érdemes óvatosan
kezelni, a megrendelések ugyanis 6-12 hónapos időtávon jelenhetnek
csak meg a termelésben és a járvány miatti bizonytalan helyzetben, a
beruházók elhalaszthatnak egyes építkezéseket. Az év második felében
az építőipar teljesítménye egyrészt attól függ, hogy a járvány alatt
leállított beruházások közül mennyi indulhat újra. Másrészt a
foglalkoztatottság alakulása is lényeges tényező: feltehetően a
második negyedévben visszaesett az építőiparban dolgozók száma, a
csökkenés mértékétől is függ, hogy az év második felében milyen
ütemben tud visszapattanni a termelés - tette hozzá Németh Dávid.
Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott
kommentárjában azt emelte ki, hogy az építőipar más iparágakhoz
képest lényegében mégis ellenállónak bizonyult, bár itt is érezhetők
a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai, hiszen az
ellátási láncok szakadozása és a külföldi építőipari munkások
hazautazása átmenetileg fennakadásokat okozott. A visszaesés egy
korábban nagyon magas termelési bázisról következett be.
Magyarországon az ingatlanfejlesztések továbbra is hozzájárulnak a
gazdaság ellenállóképességének növeléséhez. Nem álltak le a prémium
irodaházfejlesztések sem, mivel a bérlők továbbra is keresik a
minőségi irodahelyeket. Az egészségügyi krízist követő új korszakban
az alapvető döntési kritériumok részévé válik az egészséges,
biztonságos és emberközpontú munkakörnyezet.