Először figyelhették meg, ahogy egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot
Washington, 2019. augusztus 21., szerda (MTI) - Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál.
Az első feltételezések és a további vizsgálatok nyomán a tudósok
úgy vélik, hogy a hullámokat egy fekete lyuk és egy neutroncsillag
egybeolvadása okozta.
A tudósok azt megerősítették, hogy a LIGO és a Virgo egy
gravitációshullám-jelöltet érzékelt - mondta Christopher Berry, a
LIGO kutatócsoport tagja, az Északnyugati Egyetem fizikusa a
space.com-nak. "Kezdeti becsléseink szerint úgy tűnik, hogy egy
potenciális neutroncsillag-feket lyuk binerről van szó" -
hangoztatta.
2015-ben - mintegy száz évvel az után, hogy Albert Einstein
először feltételezte a gravitációs hullámok létét - az Egyesült
Államokban lévő LIGO obszervatórium először észlelt ilyen
hullámokat. Azóta a tudósok rendszeresen észlelnek gravitációs
hullámokat. Azonban még nagyon bonyolult és időigényes meghatározni,
hogy milyen jellegű kételemes összetevő egyesülése okozza azokat a
"trillázó" jeleket, amelyeket a LIGO és az olaszországi Virgo észlel
- mondta Berry.
Korábban érzékelték már két fekete lyuk egybeolvadását és két
neutroncsillag egyesülését. Még soha nem erősítették meg azonban
feketelyuk-neutroncsillag-rendszer észlelését. Ebben a rendszerben a
fekete lyuk "megeszi" a neutroncsillagot.
A kutatók szerint e rendszer objektumai neutroncsillagok,
amelyek háromszor nagyobbak lehetnek a Nap tömegénél, valamint
feketelyukak, amelyek legalább ötször nagyobbak a Nap tömegénél.
Mivel azonban még soha nem figyeltek meg ekkora méretű feketelyukat
és neutroncsillagot, a kutatók nem tudják, mekkora lehet a
feketelyuk minimális tömege és a neutroncsillag maximális tömege.
2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015.
szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása
révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs
hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.
Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által
1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő
görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.
A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S.
Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben. Azóta a
LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további
feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű
összeütközését.
A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz
részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti
Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató
Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG),
valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner
Fizikai Kutatóközpont. A gravitációs hullámok felfedezése
tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a
világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és
objektumok váltak megfigyelhetővé.