Canberra, 2020. július 3., péntek (MTI) - Kutatók először fedeztek fel az ausztrál partoknál vízalatti bennszülött régészeti helyszínt. A nyugat-ausztráliai leleltek mintegy nyolcezer éve pihennek a tengerfenéken - számolt be róla az ausztrál ABC hírportál.
Az ausztrál partvidék kétmillió négyzetkilométerrel nagyobb
volt, mielőtt az utolsó jégkorszak után a 7-18 ezer évvel ezelőtti
időszakban mintegy 130 métert emelkedett a tengerek szintje,
elborítva az ausztrál kontinens csaknem egyharmad részét.
A most felfedezett régészeti helyszín nyolcezer éve még
szárazföldön volt, de ma már tenger borítja. A nyugat-ausztrál
Pilbara partvidéknél felfedezett lelőhelyen egyebek mellett több
száz kőszerszám és őrlőkövek rejtőztek a tengerfenéken.
Több ausztrál egyetem, köztük a Flinders Egyetem, és a brit
Yorki Egyetem kutatói három évig dolgoztak a térség régészeti
lelőhelyei után kutatva.
Jonathan Benjamin régész, a Flinders Egyetem docense elmondta,
hogy élete nagy felfedezésének tartja a régészeti helyszín
megtalálását. A felfedezésben Chelsea Wiseman, az egyetem
doktorandusz hallgatója is részt vett.
"Az a tudományos információ, amelyet ezekről helyszínekről
szerezhetünk, átírhatja az ausztrál történelmet" - emelte ki a lelet
jelentőségét Benjamin.
A Bruguieres-foknál talált 269 műtárgyról és a Dampier közelében
talált 8500 éves vízalatti édesvízforrásról szóló tanulmányt a PLOS
One tudományos portálon publikálták a kutatók.
A kutatók remélik, hogy az eddigi leletek és a jövendőbeli
felfedezések segítenek az őslakosok több ezer évvel ezelőtti
történetének és életmódjának pontosabb megértésében.