ELTE-s kutatók terepkísérlettel cáfolták a zebracsíkok régóta feltételezett hűtő hatását
Budapest, 2018. június 19., kedd (MTI) - Az eddig született hipotézisek egyike szerint a napsütésben a zebracsíkok fölött, a fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban kedden megjelent cikkükben cáfolták ezt a tényt.
Az ELTE MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint Charles
Darwin és Alfred Russel Wallace 1870-es évekbeli híres vitája óta
foglalkoztatják a kutatókat a zebrák csíkos mintázatának lehetséges
funkciói. Az eddig született hipotézisek egyike szerint napsütésben
a zebracsíkok fölött periodikus konvektív légörvények alakulnak ki a
fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt, mely örvények
hűtik a zebrák testét.
E kísérletileg nem ellenőrzött feltételezést tesztelték az ELTE
Természettudományi Kar (Horváth Gábor, Jánosi Imre, Pereszlényi
Ádám, Száz Dénes, Barta András), az Állatorvostudományi Egyetem
(Gerics Balázs) és a svéd Lundi Egyetem (Susanne Akesson) kutatói. A
Scientific Reports folyóiratban megjelent, "Experimental evidence
that stripes do not cool zebras" című cikkükben cáfolták, hogy a
zebracsíkoknak hűtő hatása lenne.
A közlemény szerint a zebracsíkok rejtélyes szerepére
felállított 18 hipotézis négy csoportba sorolható: a ragadozók
elleni vizuális védelem, a szociális kölcsönhatások elősegítése, a
vérszívó rovarok (cecelegyek és bögölyök) elleni vizuális védelem és
a testhőmérséklet szabályozása hűtés által.
Korábban, 2012-ben Horváth Gábor és kollégái magyarországi
terepkísérletekkel már igazolták, hogy a zebracsíkok védenek a
vérszívó bögölyök ellen, mivel a csíkos vagy foltos mintázatok
vizuálisan kevésbé vonzóak e rovarok számára, mint az egységes
színűek.
Ezt követően 2016 és 2017 nyarán egy gödi lovas tanyán
folytattak több hónapos terepkísérletet. Ennek során Horváth Gábor
és kutatócsoportja a lovak, szarvasmarhák és zebrák testének
termodinamikai modelljeit vizsgálta: vízzel töltött fémhordókat
vontak be fekete, fehér és szürke lovak és szarvasmarhák kikészített
bőrével, valamint egy-egy mesterséges (fekete és fehér
marhabőrcsíkokból összevart) csíkos és valódi zebrabőrrel. E
hordókat a nyári hónapokban árnyékmentes területre helyezték,
miközben a hordók vizének maghőmérsékletét folyamatosan mérték
digitális hőmérőkkel. Regisztrálták továbbá a napsütötte hordókat
borító bőrök fényvisszaverési spektrumát, egy hőkamerával pedig e
bőrök hőmérsékletének napközbeni változását is rögzítették.
Mindeközben egy automatikus meteorológiai állomás 5 percenként
folyamatosan regisztrálta a léghőmérsékletet, a szélsebességet és a
csapadékmennyiséget.
A terepi mérési eredmények kiértékelése után kiderült, hogy
mindig a fekete bőrrel burkolt hordó maghőmérséklete volt a
legmagasabb, a fehér bőrrel borított hordóé a legalacsonyabb, a
homogén szürke és zebracsíkos hordók maghőmérséklete pedig e két
szélsőérték közé esett. Ami egyértelműen eldöntötte a zebracsíkok
hűtő hatásáról folytatott régi polémiát, azon eredmény volt, hogy a
zebracsíkos és a szürke hordók maghőmérsékletei között nem volt
szignifikáns különbség, függetlenül a léghőmérséklettől és
szélsebességtől. A szürke hordók megközelítően ugyanannyi napfényt
nyeltek el, mint a csíkos hordók. Ha tehát a feltételezett konvektív
légörvények bizonyos meteorológiai viszonyok között ki is alakulnak
a zebracsíkok fölött, ezen örvények hűtő hatása minimális és nem
képes kompenzálni (hűteni) a zebrabőr fekete csíkjainak nagy
fényelnyeléséből eredő melegítő hatását - olvasható az ELTE
közleményében.