EP-választás - Ab: választási kampányban nem csak jelöltállítás céljából lehet aláírást gyűjteni
Budapest, 2019. május 8., szerda (MTI) - A választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.
A konkrét ügyben korábban a Kúria elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t
aláírásgyűjtő tevékenysége miatt, az Ab most ezt a szerinte
"önkényes" döntést megsemmisítette.
A Kúria a Momentum Mozgalom által csatolt videofelvétel alapján
megállapította, hogy a Fidesz-KDNP aktivistái 2019. április 8-án
délután Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat
gyűjtöttek. A pártszövetség logóival ellátott kihelyezett pulton a
"Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26." felirat
szerepelt, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a
"Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!"
felirat volt olvasható, az aktivisták pedig többször is azt
állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek
aláírásokat. Az aláíróívek nem a hivatalos ajánlóívek voltak, azokon
valójában Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek,
illetve az aktivisták az adatkezelési tájékoztatót sem tudták
bemutatni.
A Kúria korábbi döntésében arra a következtetésre jutott, hogy a
jelölő szervezeteket támogató, szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés
akkor nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy
aláírása milyen célt szolgál, adatait milyen célból használják fel.
Ha azonban e körülményekkel a jelölő szervezet megtévesztő
magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez,
ezért elmarasztalta a jelölő szervezeteket.
A Kúria döntésével szemben a Fidesz-KDNP fordult az Ab-hez. A
párt egyrészt sérelmezte, hogy a Kúria nem biztosított számukra
nyilatkozattételi lehetőséget, másrészt pedig a Kúria döntése nem
vette figyelembe a jelölő szervezeteket is megillető
véleménynyilvánítási szabadságot, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű
joggyakorlás elvét önkényesen értelmezte és korlátozta.
A Fidesz-KDNP indítványa nyomán az Ab kimondta: a Kúria
egyáltalán nem értékelte az indítványozó magatartásának alapjogi
vonatkozásait. Az Ab korábbi döntéseiből következően ugyanis
választási kampányban különösen, de attól függetlenül is a
véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet
és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, így már önmagában
attól alaptörvény-ellenes a Kúria döntése, hogy az ügy alapjogi
vonatkozásait nem észlelte.
Továbbá az Ab a választási szabályozás vonatkozásában már
megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény valamely
tilalmának az az értelmezése van összhangban a véleménynyilvánítási
szabadsággal, amely a törvényi szabályozást zártnak tekinti, azt nem
egészíti ki, márpedig a törvény semmilyen szabálya sem tiltja a
jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a
jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ilyen szabály
ésszerű értelmezés mellett a törvény egyetlen rendelkezéséből sem
vonható le következtetésként. A Kúria azonban az Ab korábbi döntését
figyelmen kívül hagyva "önkényesen" olyan tilalmat tulajdonított a
választási eljárási törvénynek, amely abban nem szerepel.
Az Ab emellett a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból
fakadó alkotmányos követelményként rögzítette, hogy a Kúria előtt
folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a
nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell. A vizsgált ügyben
ugyanakkor nem biztosították, hogy az indítványozó álláspontját
kifejtve jognyilatkozatot tegyen vagy más módon részt vegyen abban
az eljárásban, amelynek eredményeként magatartását jogellenessé
nyilvánították. Az Ab ennek kapcsán megállapította, hogy a
tisztességes eljáráshoz való jogból fakadóan a választási eljárás
során sem hagyható figyelmen kívül a fegyveregyenlőség elve, a
választási bizottság határozatát megváltoztató bírói döntés esetén
az érintetteknek biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.
A határozathoz a 15 tagú testületből egyetlen alkotmánybíró sem
fűzött különvéleményt.
A határozat teljes szövege elérhető az Ab honlapján
(alkotmanybirosag.hu).