EP-választás - Gulyás: Magyarország 2010 óta egyértelműen jó irányba halad

    Budapest, 2019. május 9., csütörtök (MTI) - Magyarország 2010 óta egyértelműen jó irányba halad, a kormány gazdaságpolitikájából pedig a magyar gazdaság is profitálni képes - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Nézőpont Intézet és a Hanns Seidel Alapítvány közös, a jó kormányzásról szóló rendezvényén.
hirdetés
    Gulyás Gergely szerint az Európai Unió következő költségvetése lesz az utolsó, amelyhez Magyarország nem nettó befizetőként járul hozzá, hanem több forráshoz juthat, mint amennyit a tagságért fizet. Ugyanakkor a mérleg Nyugat-Európa szempontjából ma is pozitív, az itt befektető uniós cégek nyereségként a magyar GDP 7 százalékára tesznek szert, míg az uniós támogatások kevesebb mint 4 százalékát adják a magyar GDP-nek. Egy mindkét fél számára előnyös helyzetet egyik félnek sincs erkölcsi alapja számon kérni a másikon.

    A miniszter kulcsfontosságúnak nevezte a közelgő európai parlamenti (EP-) választást abból a szempontból, hogy a magyarokat képviselik-e majd azok, akik magyar mandátummal jutnak ki a közösség parlamentjébe. Az elmúlt években ugyanis nemcsak Magyarországnak volt erős képviselete az EP-ben a Fidesz-KDNP-n keresztül, hanem Brüsszelnek is erős képviselete volt a magyar belpolitikában az ellenzéki EP-képviselők által - fogalmazott Gulyás Gergely.

    Közölte: a Fidesz-KDNP kormányok gazdaságpolitikai eredményeiről szólva emlékeztetett: míg 2010 előtt Magyarország a magasabb szintről induló nyugat-európai fejlődés mértékétől is leszakadt, addig ma a növekedés motorját jelentő visegrádi országok között is helytáll.

    A tavalyi majdnem 5 százalékos gazdasági növekedést a rendszerváltozás óta az egyik legjobb eredménynek ítélte, amellyel az ország Európában is dobogós helyen áll, így az életszínvonalbeli különbségek csökkennek - értékelt.

    Az európai uniós támogatásokból származó előnyt win-win helyzetként értékelte, mert míg az a magyar GDP-nek mintegy 4 százalékát teszi ki, addig nyugat-európai cégek a GDP 7 százalékát viszik ki az országból.

    A legnagyobb eredményt a foglalkoztatottságban érte el az ország - hangsúlyozta -, 800 ezerrel többen dolgoznak napjainkban, mint 2010-ben, ami szerinte nagyobb jelentőségű eredmény annál, hogy a kormány a migrációs politikájával biztonságot garantál az itt élőknek.

    Magyarország rendszerváltozás utáni történetének legsikeresebb időszaka van mögöttünk - összegzett. Az elért eredmények pedig úgy tarthatók meg, ha továbbra is érvényesül a konzervatív költségvetési politika, ha az uniós források a jövőben is jól hasznosulnak, és megmarad a politikai stabilitás is - tette hozzá. Rámutatott: Magyarország az egyetlen a régióban, ahol a rendszerváltozás óta nem volt előrehozott választás.

    Szerinte ennek is köszönhető, hogy az elmúlt három év mindegyikében rekordot döntött a beruházások mértéke.

    Az ország gazdasági partnerei közül kiemelte Németországot, hangsúlyozva, hogy bár Berlin és München részéről is tapasztalhatók barátságtalan gesztusok, a két ország gazdasági és politikai kapcsolata kulcsfontosságú. Gulyás Gergely, aki egyben a Fidesz alelnöke is, pártja kapcsolatát a CDU-CSU pártszövetséggel hosszú távon megőrzendő értéknek nevezte.

    Szólt arról is, hogy az európai viták szerinte "egyre távolabb kerülnek a valóságtól", nem az ország gazdasági eredményeiről, hanem ideológiai kérdésekről szólnak. Ezeket részletezve elképzelhetetlennek ítélte, hogy "ugyanúgy gondolkodjunk" a párhuzamos társadalmakról, az integráció esélyeiről, a család fogalmáról, ami a nyugat-európai sajtóban megjelenik.

    A rendezvényen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője mutatta be az általuk készített, A közép-európai országok jó kormányzás indexe 2018 című tanulmányt, amely szerint Magyarország a régióban kitűnik a jó kormányzással, Ausztria és Csehország után "bronzérmet szerzett".

    A többi visegrádi országot, Szlovéniát, Horvátországot, valamint Romániát és Bulgáriát, valamint Szerbiát is vizsgáló tanulmány a gazdasági növekedés, a társadalmi jóllét, valamint a politikai stabilitás alapján hasonlította össze az országokat. Utóbbi kategóriában Magyarország az élre került - ismertette.