EU-tisztújítás - Maros Sefcovic elindul az európai szociáldemokraták csúcsjelölti tisztségéért - FRISSÍTETT (új: zöldek, ECR)

    Sajtótájékoztatóján a bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke azt mondta, hogy elnökként fokozni akarná az Európához tartozás érzetét, valamint az emberek biztonság- és stabilitásérzetét.

    A jelenkor kihívásairól beszélt, és azokról a társadalmi változásokról, amelyeket sokan fenyegetőnek látnak, a társadalmi egyenlőtlenséget, a bizonytalanságot, a demográfiai helyzetet és a migrációt.

    A legfenyegetőbb kihívásnak ugyanakkor a "hamis ígéreteket" nevezte. "Európa-szerte populista, EU- és idegenellenes nézetekre épülő, leegyszerűsítő megoldásokat hallunk. Kihasználják az emberek félelmeit, illetve jogos csalódottságukat vagy haragjukat, visszaélnek a hazafisággal, megosztottságot szítanak, a tűzzel játszanak, és készek lerombolni együttműködésünket, európai álmunkat" - hangsúlyozta.

    "Magabiztos és büszke, okos és zöld, társadalmilag igazságos és szolidáris Európát szeretnék" - mondta Sefcovic.

    A szlovák politikus elsőként szállt ringbe a jelöltségért a balközép erőket összefogó SD-ben. A pártcsalád az október közepi kongresszusán dönt majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.

    Az Európai Unió működését jól ismerő, 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője.

    A szociáldemokraták közül korábban még Frans Timmermanst, a bizottság első alelnökét és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is esélyesként emlegették, utóbbi azonban nemrég cáfolta, hogy versenybe szállna.

    Ugyancsak hétfőn négy politikus is bejelentkezett a zöldpárti EP-frakció listájának vezetésére: a belga Petra De Sutter, a holland Bas Eickhout, a német Ska Keller és a bolgár Atanas Schmidt.

    Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció soraiból pedig Jan Zahradil cseh képviselő jelezte, hogy indulna a csúcsjelöltségért, azonban hozzátette, hogy magát a rendszert ellenzi, ezért nem is tekinti magát jelöltnek a bizottsági elnökségre.

    Sefcovic előtt egyedül Manfred Weber jelentette be hivatalosan az indulását, ő az Európai Néppárt (EPP) listavezetője kíván lenni.

    Bár várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.

    Az előző, 2014-es választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző EPP csúcsjelöltje. Az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.

    A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.