Ankara, 2020. július 3., péntek (MTI) - Felmentette pénteken egy isztambuli bíróság Peter Steudtnert, a terrorszervezet támogatásával vádolt német emberi jogi aktivistát, akinek az ügye miatt 2017-ben diplomáciai viszály robbant ki Berlin és Ankara között - jelentette a BirGün török ellenzéki napilap internetes oldalán, hozzátéve, hogy a per további tíz vádlottja közül négyet börtönbüntetésre ítéltek.
Taner Kilic, az Amnesty International jogvédő szervezet
törökországi kirendeltségének tiszteletbeli elnöke hat év három
hónap szabadságvesztést kapott, miután a törvényszék szerint a
2016-os puccskísérletért felelőssé tett, Törökországban
terrorszervezetnek nyilvánított gülenista mozgalom tagja. Tagsággal
egyedül őt vádolták, a többiek ellen terrorszervezet támogatása
címén folyt eljárás. Mindannyiukra hét év hat hónaptól 15 évig
terjedő börtönt kért az ügyészség.
További három jogvédőre, köztük Idil Eserre, az AI törökországi
irodájának korábbi vezetőjére egy év 13 hónap börtön róttak ki.
Steudtnerrel együtt összesen hét embert mentettek fel bizonyíték
hiányára hivatkozva, beleértve a per másik külföldi érintettjét, Ali
Gharavi iráni származású svéd írót és IT-szakértőt.
A per első tárgyalását 2017. október 25-én tartották, amelyet
követően Kilic kivételével mindenkit szabadlábra helyeztek.
Steudtnert és kilenc társát 2017 júliusában tartóztatta le a
török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten található
egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és
adatkezelési tréningen vettek részt. A vádirat értelmében a titkos
gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a 2013-as Gezi parki
tüntetésekhez hasonló "erőszakot és társadalmi káoszt" alakítsanak
ki.
A találkozót állítólag Kilic szervezte. Őt már korábban,
júniusban előállították a hatóságok, mert feltehetően használta azt
a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül
Ankara szerint a 2016-os összeesküvést szervezték.
Bebörtönzésük súlyos feszültséget keltett Berlin és Ankara
között. Sigmar Gabriel akkori német külügyminiszter az ügy kapcsán
irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott
viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a hatalomátvételi
kísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az
európai értékeknek.
Törökországban az eltelt négy év során százezreket vettek
őrizetbe, és tízezreket zárattak börtönbe a puccskísérlettel
összefüggésben.