Kijev, 2019. október 8., kedd (MTI) - Az ukránok 73 százaléka ellenzi a termőföldeladás moratóriumának jövő őszre tervezett feloldását - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Rejting közvélemény-kutató csoport egy hete végzett és amelynek az eredményét kedden hozta nyilvánosságra.
Az ukrán gazdaságfejlesztési minisztérium társadalmi vitára
bocsátotta azt a törvényjavaslatot, amely szerint 2020. október
1-jétől feloldanák a 2001 óta érvényben lévő földeladási
moratóriumot - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az
előterjesztés értelmében csak ukrán magán, illetve jogi személyek,
valamint az ukrán állam lenne jogosult termőföldvásárlásra, azaz
kizárnák, hogy külföldiek termőföldet vásárolhassanak. Ezen felül a
földbérlők vételi előjogot élveznének. Az indítvány továbbá a
földtulajdon "egy kézben" történő koncentrációját megyénként 15,
országos szinten pedig 0,5 százalékban maximálja.
Mindezek fényében a felmérés azt az eredményt hozta, hogy a
megkérdezetteknek csupán a 19 százaléka támogatja a termőföld
értékesítésének szabaddá tételét, amelyet mellesleg a Nemzetközi
Valutalap (IMF), Ukrajna legnagyobb hitelezője is feltételül szabott
Kijevnek már korábban a további kölcsönök folyósítása fejében.
A Rejting kiemelte, hogy azok közül, akik kisebb vagy nagyobb
földtulajdonnal rendelkeznek, és maguk művelik a földet, viszonylag
többen támogatják a moratórium feloldását, de még az ő köreikben is
60 százalék azok aránya, akik ellenzik.
A termőföld külföldieknek való eladását még kevesebben, a
felmérésben részt vevőknek mindössze 13 százaléka támogatná, és 81
százalékuk határozottan ellenzi. Noha a fiatalok és a tehetősebbek
közül minden ötödik megengedné, hogy a külföldiek is földtulajdonhoz
jussanak Ukrajnában, az ebbe a kategóriába tartozó megkérdezettek
háromnegyede elutasította ennek lehetőségét.
A felmérés résztvevőinek 74 százaléka úgy véli, hogy
népszavazáson kellene eldönteni a földeladási tilalom feloldásának
kérdését, ezt 17 százalékuk tartja szükségtelennek.
A megkérdezettek 58 százaléka vélekedett úgy, hogy a
termőföldnek - úgy mint Kanadában és Izraelben - állami tulajdonban
kellene lennie. 22 százalék nem ellenzi egy olyan modell
bevezetését, amely például Olaszországban létezik, vagyis a
termőföld szabad vételét és eladását. A megkérdezett 20 százaléka
nem tudott választani a felkínált külföldi példák közül.
Az állami tulajdon dominanciája mellé főleg az idősebb
korosztálybeliek, a szegényebb rétegekhez tartozók és azok álltak,
akik nem rendelkeznek földtulajdonnal. Más modellt támogatnak a
fiatalabbak, a tehetősebek és azok a földtulajdonnal rendelkezők,
akik maguk művelik a termőterületüket. Ugyanakkor az utóbbi
kategóriába tartozóknak is legalább a fele a kanadai vagy az izraeli
modellt választaná.
A termőföldpiac megnyitásának legveszélyesebb kockázatai között
a megkérdezett 41 százaléka a külföldiek tulajdonszerzését jelölte
meg, 31 százalék a földtulajdonosok becsapását, vagyis azt, hogy
áron alul veszik meg tőlük a termőföldet. Szintén 31 százalék tart
attól, hogy az ukrán jogrend még nem áll készen a piacnyitásra, 23
százalék pedig attól tart, hogy oligarchák vásárolják fel a
földeket. Mindössze öt százalék mondta azt, hogy nem lát benne
semmilyen kockázatot.