Sopron, 2019. augusztus 18., vasárnap (MTI) - A tolerancia jegyében el kell fogadni, hogy különbségek vannak Európában, ha ide el tudunk jutni, akkor az Európai Unió is hatékonyabb lesz - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap Sopronban, a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Gulyás Gergely az Európa új kihívások előtt című
kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy az EU fölösleges belső
vitákat folytat és a "Nyugat" semmilyen toleranciát nem tanúsít a
másként gondolkodók iránt.
Bizonyos területeken, egyebek mellett a migráció kérdésében
azért nem értünk egyet, mert más fejlődésen ment át Kelet- és
Nyugat-Európa, emellett számtalan kulturális, értékrendbeli vita is
van, amelyekről nem baj, ha beszélünk, de a tolerancia jegyében el
kell fogadni, hogy különbségek vannak - fogalmazott.
A miniszter Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős
államtitkárnak, a Fidesz alelnökének azon kérdésére, hogy
Magyarországot a migrációval kapcsolatban sokszor éri az a vád, hogy
nem szolidáris, azt felelte: azok, akik ezt felemlegetik,
összekeverik a szolidaritást a "butasággal".
Közölte: a szolidaritásnak sok formája van, és egy
nyugat-európai állam migrációs politikáját sem érzi morálisan
helyesebbnek, mint a magyart, amely szerint a határokat védeni kell
és a válságövezetben kell segíteni.
A magyar kormány sok milliárd forintot fordít erre minden évben
- mondta, majd hozzáfűzte, hogy rugalmas szolidaritásra van szükség,
mert a szolidaritásnak vannak értelmes formái is.
Az EU világgazdaságban betöltött szerepéről azt mondta a
miniszter, hogy látszik, Ázsia szerepe meghatározó lesz a 21.
században, de az EU-nak a globális versenyben való helytállása
fontos.
Emellett az EU-nak el kell döntenie, hogy a Brexit után
szeretne-e bővülni; fel kell vennie azokat az országokat, amelyek
erre alkalmasak, amelyek pedig nem, azokkal kétoldalú kapcsolatokkal
kellene együttműködni - tette hozzá.
Gulyás Gergely kitért arra, hogy a klímavédelem terén
Magyarország a 2030-as vállalások teljesítésében jól áll, a
kibocsátáscsökkentés tekintetében a referenciaidőponthoz képest a
kilencedik legjobb eredményt érjük el az EU-ban, a
károsanyag-kibocsátást nézve pedig a hatodikak vagyunk.
Hangsúlyozta, hogy a párizsi klímaegyezményt betartani kellene,
nem felmondani. Az EU a károsanyag-kibocsátás kilenc százalékáért
felel a világon, a magyar kibocsátás pedig kisebb, mint az európai
kibocsátás 1 százaléka.
Trócsányi László európai parlamenti képviselő, korábbi
igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az európai egység ma is
egy folyamat és "ha lelket adunk egy eseménynek", akkor - utalt az
1989. augusztus 19-i sopronpusztai történésekre - megszűnnek azok a
konfliktusok, amelyek egymás megbélyegzésére irányulnak.
Kitért arra, hogy jelenleg a jogállamiság körül is folynak viták
az EU-ban a "fiatal és a régi" demokráciák között. Ami a régi
demokráciában megfelelő, az a fiatalban vita tárgyát képezi -
közölte, hozzátéve: ezt a megbélyegzést Közép-Kelet-Európában
sérelemként élik meg az emberek. Nem biztos, hogy ez az egységes
Európát szolgálja, ezzel szakadékot hozunk létre - fogalmazott.
Meglátása szerint a konfliktusok Kelet- és Nyugat-Európa közöt
azért is vannak, mert Nyugat-Európa nincs tisztában
Közép-Kelet-Európa történelmével és sajátosságaival.
A feladat az, hogy találjuk meg azokat a pontokat, amelyek
összekötnek minket, hogy más hangvétellel tudjunk a kérdésektől
tárgyalni a következő öt évben - mondta a fideszes politikus.
Christian Hirte német szövetségi parlamenti képviselő, a
gazdasági és energiaügyi minisztérium parlamenti államtitkára is
arról beszélt, hogy nem csak Nyugat- és Kelet-Európa, de Nyugat- és
Kelet-Németország között is különbség van. A politikus a
különbözőségeket szintén a történelmi múlttal indokolta.
Ezek a különbözőségek megnyilvánulnak egyebek mellett a migráció
kérdésében, a klíma- és energiapolitikában, s ezekkel összekötik
magukat Kelet-Európával - fogalmazott.
A politikus csatlakozott Gulyás Gergely miniszter azon
álláspontjához, amely az EU-nak a világgazdaság jövőbeni szerepével
kapcsolatos, annyit azonban hozzátett, hogy technológiai ügyekben is
kézben kell tartani szuverenitásunkat, amelyet csak közösen tudunk
elérni.
Nikolaus Berlakovich, az Osztrák Nemzeti Tanács tagja, egykori
miniszter a migrációra kitérve azt mondta, hogy az EU nem készült
fel és választ sem adott arra, hogy a külső határait hogyan védi
meg. Hozzátette, a migrációval kiderült, hogy az EU egyik gyenge
pontja a szolidaritás.
Ha egységes Európát szeretnénk, akkor össze kell tartanunk és
közös megoldásokra jutnunk - fogalmazott.
Szólt arról, hogy az EU-nak a gazdasági erősödés mellett
politikai súlyát is fenn kell tartania, nehogy mások azt mondják, ők
is követik a briteket.
A klímavédelem túlélési kérdés, az EU sokat tesz, de többet kell
még tenni e területen - mondta Nikolaus Berlakovich.