Gulyás: nem lehet feltételeket kötni az uniós helyreállítási csomaghoz
Budapest, 2020. július 16., csütörtök (MTI) - Nem lehet feltételeket kötni az uniós helyreállítási csomaghoz, a tagállamok kormányai tudják a legjobban, milyen intézkedésekre van szükség - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, Budapesten.
A tárcavezető kiemelte: a magyar kormány álláspontja egyértelmű.
Mivel nem arról van szó, hogy a tagállamok befizetéseiből jön létre
költségvetés, hanem közös hitelt vesznek fel, feltételeket ehhez
kapcsolódva előírni nem lehet - magyarázta.
Hangsúlyozta: fontos, hogy ezt a forrást csak a gazdaság
újraindítására, munkahelyteremtésre, a növekedés ösztönzésére
lehessen fordítani, és a nemzeti kormányok tudják, melyek a legjobb
intézkedések. Közösen vállalnak kötelezettséget az országok, így
joguk van ahhoz, hogy a szerintük legjobb módon használják fel
ezeket az összegeket - vélekedett.
Gulyás Gergely megjegyezte: nagyon eltérők a tagállamok
álláspontjai, ezért nem biztos hogy eredményes lesz a hétvégi uniós
csúcs.
Kérdésre szólt arról is, a miniszterelnök kötött mandátummal
vesz részt az uniós helyreállítási hitelcsomagról szóló
tárgyalásokon, így attól csak az Országgyűlés jóváhagyásával térhet
el. Hozzátette, a hitelcsomag parlamenti ratifikációjára nyáron,
vagy legkésőbb szeptemberben kerülhet sor.
Gulyás Gergely a 3-as metró felújításával kapcsolatban közölte,
a kormány továbbra is fenntartja 80 milliárd forintos támogatását
ebben a főváros feladatkörébe tartozó beruházásban.
Megjegyezte, a fővárosi önkormányzat 180 milliárd forint vagyont
tart az államkincstárban, ami gyakorlatilag Tarlós István volt
főpolgármester "kézzel fogható politikai öröksége". Ebből hatszor,
hétszer fel lehetne újítani a Lánchidat - tette hozzá. A Lánchíd
ügyéről azt is mondta: igyekeznek türelmesnek lenni, de már a
közbeszerzés kiírására is 7 hónapja várnak. Ugyanakkor "gyenge
csapatnak is lehet drukkolni" - fogalmazott.
A tárcavezető beszámolt arról, hogy a vonat- és helyközi
buszközlekedés összehangoltabb, gyorsabb és színvonalasabb működését
várják attól, hogy a MÁV átveszi az irányítást a Volán-társaság
felett. Gyakori és jogos kritika volt, hogy a Volánbusz és a MÁV sem
a menetrend kialakításakor, sem az összehangolt működés
szempontjából nem volt tekintettel egymásra - hívta fel a figyelmet.
Abban is jó lenne változást elérni, hogy a legtöbb városban a busz
és a vasútpályaudvar nem egy helyen található - tette hozzá.
A minisztert kérdezték arról, hogy mely szakmai szervezetekkel
egyeztetnek a rozsdaövezetek ügyében és azokat milyen szempontok
alapján válogatják ki. Azt felelte, hogy ősszel szeretnék
meghatározni a rozsdaövezeti területeket, ő maga nyitott a szakmai
egyeztetésekre, de az ügyben az önkormányzatokkal való egyeztetés
nagyon fontos.
Egy másik témában elmondta, Magyarország a déli határzárra és a
határvédelmi eszközökre egyetlen fillér uniós segítséget sem kapott,
a schengeni határszakasz fizikai védelmét ellátó személyek
bérkiegészítésére húsz millió eurót lehet felhasználni.
Az EU korábban olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint egy
elosztási mechanizmus keretében valamennyi tagállamnak kell
befogadnia az Európába érkezetteket. Ezt a javaslatot egyelőre nem
tudták elfogadni és a magyar kormány abban bízik, hogy azt soha nem
fogják - szögezte le.
Egy Dobrev Klára EP-képviselő keddi, parlamenti felszólalására
vonatkozó kérdésre elmondta: ha valaki a nemzeti érdekérvényesítést
az EU-ban zsarolásnak tekinti, annak a nemzeti érdekérvényesítés
elfogadhatatlan bűn. Az ország szuverenitásához az is hozzátartozik,
hogy a magyar nemzeti ügyeket megvitatják a pártok, és a
választópolgárok eldöntik azokat, de vannak, akik mindig úgy érzik,
hogy külföldről kellene ehhez segítséget kapni, például a
Soros-hálózat támogatása révén - magyarázta. Hozzátette: minden
olyan tevékenység nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, amely
külföldi pénzből akarja befolyásolni a döntéshozatalt és korlátozni
a szuverenitást.
Kérdésre közölte, hagyományos, rendes iskolakezdéssel számolnak.
Egy, az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté alakítására
vonatkozó kérdésre közölte, a kormány nem foglalkozott ezzel, de ő
személyesen sajnálja a döntést. Mivel Törökország szuverenitását
érintő kérdésről van szó, másoknak legfeljebb véleménye lehet az
ügyben - fogalmazott.