Gyógyszerhiánnyal küzd Németország
Berlin, 2019. október 3., csütörtök (MTI) - Egyre súlyosabb gyógyszerhiánnyal küzd Németország, a hiánycikként számon tartott szerek és készítmények száma az utóbbi hat évben csaknem meghatszorozódott.
A szövetségi gyógyszer- és gyógyászati termék intézet (BfArM)
2013 óta vezet nyilvántartást a hiánygyógyszerekről, és míg az első
évben 40, az idén már 239 termék került fel a listájára - írta
csütörtöki számában a Süddeutsche Zeitung című lap.
Az összesítést a gyártók önkéntes bejelentései alapján készítik,
így meglehet, hogy a patikákban átmenetileg vagy tartósan nem
kapható termékek tényleges száma még nagyobb - emelte ki
összeállításában az RBB-Inforadio berlini közszolgálati hírcsatorna.
Akadozik az ellátás például az egyik legnépszerűbb recept nélkül
kapható fájdalomcsillapítóból, az Ibuprofenből és a Melphalan nevű
készítményből, amelyet daganatos betegek kezeléséhez használnak.
A gyógyszerhiány nem csak németországi gond, és több tényezőre
vezethető vissza. Az Ibuprofen esetében például arra, hogy a
hatóanyagot gyártó BASF egy texasi üzemében technikai okok miatt fél
évig szünetelt a termelés.
Fontos tényező, hogy a gyártók gyakran kevésbé összpontosítanak
a lejárt szabadalmi védettségű termékekre, mert kevésbé
jövedelmezőek, holott közegészségügyi szempontból alapvető termékek
- antibiotikumok, oltóanyagok - vannak közöttük, ezért súlyos
következményekkel járhat az utánpótlás elakadása.
Nagy szerepe van annak is, hogy a gyártók a költségek
csökkentésére olyan országokba telepítik üzemeiket, amelyekben
olcsón lehet gyártani. Így a világszerte használt hatóanyagok 80
százalékának előállítása Kínában és Indiában koncentrálódik - emelte
ki a Süddeutsche Zeitung, hozzátéve, hogy 2016-ban azért volt
hiánycikk a piperacillin nevű antibiotikum, mert robbanás történt
egy kelet-kínai üzemben, amely az ellátás nagy részét biztosítja.
A németországi elképzelések szerint a piac kudarcára az állami
szabályozás és az egészségbiztosítók politikájának átalakításával
kellene válaszolni. A biztosítók eddig elsősorban az árakat
tartották fontosnak, ezentúl viszont arról is meg kellene
állapodniuk gyógyszergyártó partnereikkel, hogy kötelező gondoskodni
az ellátásbiztonságról. A kormánynak pedig ki kellene építenie egy
úgynevezett nemzeti gyógyszertartalékot, és kötelezni kellene a
gyógyszertárakat, hogy az eddigi egy hét helyett hosszabb időre
halmozzanak fel tartalékot kínálatukból.