Horváth: prioritás a fenntartható kórházfinanszírozás
Budapest, 2019. október 8., kedd (MTI) - Prioritásnak nevezte az egészségügyért felelős államtitkár a fenntartható kórházfinanszírozást, amelyeknek szolgálnia kell a betegellátás minőségének javulását és az ellátáshoz való hozzáférés erősítését.
Horváth Ildikó a Hungaromed szakkiállítás keretében rendezett
Medicina fórumon kedden tartott előadásában azt mondta: "bármit
csinálunk azért, hogy stabilabbá tegyük az ellátórendszert, az az
emberek számára több egészségnyereséget kell hogy hozzon".
Az államtitkár a kórházi adósságok alakulásáról szólva elmondta,
az intézmények nagy többsége stabilan gazdálkodik, néhányuk azonban
görget maga előtt adósságot. Mint mondta, ennek hátterében számos
területet azonosítottak, ilyen a kórházi ágyak kihasználtsága és a
szakorvosi migráció következtében kialakuló orvosi bérspirál, de
véleménye szerint érdemes felülvizsgálni az egyes intézmények
területi ellátási kötelezettségét, és azt, hogy az amortizáció és
eszközpótlás hogyan épülhet be a finanszírozásba.
Elmondta: az orvosok 70 százaléka közfinanszírozott intézményben
dolgozik, 30 százalékuk kettő vagy több helyen is, de van olyan
orvos, aki egyszerre tíz helyen dolgozik Magyarországon.
Horváth Ildikó a finanszírozási megoldások lehetőségei között
említette a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a
szakmaspecifikus centralizációt, az alap- és járóbeteg-ellátás
erősítését, beleértve a praxisközösségek kiterjesztését.
Az államtitkár szerint komoly hangsúlyt kell fektetni a
népegészségügyi szűrésekre, az azokon való nagyobb lakossági
megjelenésre. Hozzátette: a kormány erre törekszik.
Az államtitkár előadása után tartott kerekasztal-beszélgetés
résztvevői is a népegészségügyi szűrések fontosságát emelték ki,
kitérve arra, hogy ebben mind a lakosságnak, mind az orvosoknak,
intézményeknek van felelőssége. Egyetértettek abban is, hogy ezt a
munkát csak csapatban, más szakemberekkel együtt lehet hatékonyan
végezni.
Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi
Tagozatának vezetője szerint nagyon rossz a magyar lakosság
"egészségműveltsége", egészségértése.
Véleménye szerint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér
bevezetése segíti az orvosokat a betegek utánkövetésében, de
adott esetben szembesíthető a beteg azzal is, ha gyógyszereit nem
váltotta ki.
Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási
igazgatója arról beszélt, hogy sokan kétkedéssel fogadták a
praxisközösségek megalakulását, azonban a mindennapi munka
bebizonyította, hogy alaptalan volt ez a félelem. Mint mondta, a
Három generációval az egészségért pályázat 5,8 milliárd forintos
keretére 79 érvényes szerződést kötöttek praxisközösségek.
Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy míg a koszorúérműtétek
utáni 30 napos halálozási arányok jók, a gondok a műtét utáni egy
évben jelentkeznek. Ennek hátterében az áll, hogy a megműtött
betegek igen kis aránya - 7-8 százaléka - kapcsolódik csak be a
rehabilitációba, elhanyagolják gyógyszereik rendszeres szedését,
vagy "elvesznek" a gondozási rendszerből.
Úgy vélte, tudatosítani kell az emberekben, hogy nekik is van
felelősségük a túlélésben, és kapnak segítséget a dohányzásról való
leszokáshoz vagy túlsúlyuk csökkentéséhez is.
Az államtitkár szerint már most el kell kezdeni a 2030-ig szóló
egészségstratégiát tervezni, és a betegutakat jól szolgáló
informatikai rendszereket kell működtetni.
Müller Cecília országos tisztifőorvos azt hangsúlyozta, hogy
mindenki éljen a lakosságközeli népegészségügyi szűrések
lehetőségével. Elmondta, mára 116 egészségfejlesztési iroda
működik 109 településen, ahol népegészségügyi szempontból
fontos lakosságközeli ellátásokat nyújtanak a háziorvosi
szolgálatokkal együtt. Megjegyezte, sok helyen a lelki egészség
témakörével is bővültek az efik által kínált egészségmegőrző
programok.