Moszkva, 2019. augusztus 20., kedd (MTI) - A katonai feszültség fokozásával, valamint a szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló orosz-amerikai INF-szerződés tudatos megsértésével vádolta meg Washingtont kedden Moszkva, miután az Egyesült Államok kísérletet hajtott végre egy közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgéppel.
Az amerikai fegyveres erők vasárnap először teszteltek mobil
indítószerkezetről indított szárnyas rakétát azóta, hogy az Egyesült
Államok augusztus 2-án felmondta a közepes és rövidebb hatótávolságú
nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött orosz-amerikai
INF-egyezményt.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kijelentette, hogy néhány hét
vagy hónap alatt lehetetlen egy ilyen rakétakísérletet előkészíteni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, "az efféle tesztek
ismételten azt bizonyítják, hogy az amerikaiak célja a legelejétől
fogva az INF-szerződés aláaknázása volt és a legelejétől fogva erre
készültek" - mondta.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kijelentette,
hogy Washingtonban már tavaly októberben, John Bolton amerikai
nemzetbiztonsági tanácsadó moszkvai látogatását megelőzően, vagy még
előbb döntött az INF-szerződést megsértő kísérlet előkészítéséről.
Mindez sajnálatos. Az Egyesült Államok nyilvánvalóan a katonai
feszültség kiélezésére törekszik. Nem hagyjuk magunkat provokálni -
hangoztatta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.
"Talán nem is lehet világosabb és nyilvánvalóbb megerősítése
annak, hogy ezeknek a rendszereknek a fejlesztése már régóta folyt
az Egyesült Államokban, és hogy a szerződésből való kilépésre való
felkészülés egyebek között magába foglalta az ehhez szükséges
kutatási és fejlesztési munkálatokat is" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy Putyin megerősítette: Oroszország
mindaddig egyoldalú moratóriumot hirdet a szárazföldi
állomásoztatású, közepes hatótávolságú eszközök telepítésére, amíg
az Egyesült Államok ilyen eszközei meg nem jelennek a világ
valamelyik régiójában.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi
bizottságának elnöke kedden Moszkvában szintén úgy nyilatkozott,
hogy az Egyesült Államok már a felmondása előtt megsértette az
INF-szerződést, mert augusztus 2. és 19. között lehetetlen lett
volna elvégezni a teszthez szükséges kutatásokat.
Emlékeztetett arra, hogy az 1987-ben megkötött egyezmény nemcsak
a fegyverek gyártását és telepítését, hanem a gyártáshoz vezető
kísérleteket is megtiltotta.
A szenátor szerint Ázsiában vagy Európában akárhová is telepítik
majd a közepes hatótávolságú amerikai eszközöket, az közvetlen
katonai fenyegetést jelent majd Oroszország számára.
"Ez ismételten alátámasztja azt, hogy az Egyesült Államok nem
azért rombolta le a szerződést, mert azt Oroszország megszegte,
hanem azért, mert akadályozta az amerikaiakat abban, hogy az
egyoldalú és kizárólagos katonai fölény mitikus és mániákus célja
elérésének utolsó szakaszába lépjenek" - mondta a politikus.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy vasárnapi
tévényilatkozatában arra hívta fel figyelmet, hogy az INF-egyezmény
által betiltott eszközök fejlesztéséhez szükséges anyagi fedezet már
nyolc hónappal azelőtt megjelent az amerikai költségvetésben.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban
írtak alá és amely 1988. június 1-jén lépett hatályba, a szárazföldi
indítású nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb
(500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és
manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az
egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában,
megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország
megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy
konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M
rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező
robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú
manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést,
mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a
Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített
vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító
rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező
robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a
megállapodással.
Az oroszok azt is mondják, hogy az amerikai csapásmérő drónokra
és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául
kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt
korlátozások.
Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a
szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo
külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es
robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt
elutasította.
Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét
az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza
az egyezményben foglaltakhoz. Putyin február 2-án bejelentette, hogy
Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti
részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok
kifejlesztésére.
Az Egyesült Államok augusztus 2-án jelentette be a szerződésből
való kilépését.