Budapest, 2019. szeptember 26., csütörtök (MTI) - Az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban a vártnak megfelelően, az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció attól elmaradó mértékben nőtt, az inflációs alapfolyamatok és a külső konjunktúra folytatódó romlása a hosszabb távon lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik - állapítja meg a jegybank Inflációs jelentése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján csütörtökön publikált
jelentés kiemeli: az őszi hónapokban az infláció 3 százalék körül
alakul, majd ezt követően az év végéig - az üzemanyagárak tavalyi
érdemi csökkenésének bázishatása következtében - emelkedik.
Az adószűrt maginfláció növekedését az eurózóna gazdasági
lassulásából fakadó dezinflációs hatások - az elmúlt hónapok
gyengébb forintárfolyama mellett is - fékezik. Az infláció,
fokozatos mérséklődését követően, a 3 százalékos inflációs cél
szintjén stabilizálódik - írták.
Az MNB már kedden publikálta a jelentés fő számait. A jegybank
megemelte idei inflációs és növekedési prognózisát, 2019-ben 3,3
százalékos inflációra számítanak a júniusban várt 3,2 százalék
helyett és 4,5 százalékos növekedésre 4,3 százalék helyett. A
2020-as prognózis nem változott, 3,4 százalék lehet az infláció és
3,3 százalék a GDP-bővülés. Ugyancsak változatlan a 2021-es
előrejelzés, egyaránt 3,3 százalékos ütemet vár az inflációra és a
növekedésre is az MNB.
Jelentésében a jegybank kifejtette: az idei GDP-növekedés a
korábban vártnál gyorsabb ütemű lehet, elsősorban a kedvező
finanszírozási környezettel összhangban lévő erősebb vállalati
beruházási aktivitás miatt. A gazdasági növekedés azonban az idei
első negyedévben elérhette csúcsát. A következő időszakban a
versenyképesség javítását célzó intézkedések hiányában a GDP csak
visszafogottabb mértékben emelkedhet - tették hozzá.
Az MNB várakozása szerint az elmúlt évekhez hasonlóan
folytatódik a reálgazdasági felzárkózás, az eurozónához viszonyítva
fennmarad az átlagosan 2 százalékpontos növekedési többlet.
A lakossági fogyasztás szerepe a gazdasági növekedésben továbbra
is meghatározó marad a következő években, amit a kedvező jövedelmi
alapfolyamatok mellett a bővülő háztartási hitelezés, a korábban
felhalmozott jelentős nettó pénzügyi vagyon, a fogyasztói bizalom
magas szintje, illetve a lakáspiaci beruházások másodkörös hatásai
is támogatnak. A lakossági fogyasztás növekedési üteme ugyanakkor
fokozatosan mérséklődik, összhangban a bértömeg bővülésének
fokozatos lassulásával.
A rendelkezésre álló jövedelem növekedése továbbra is
lehetőséget biztosít a megtakarítások emelésére. A jegybank
előrejelzésében tartósan magas, 10 százalék körüli jövedelemarányos
megtakarítási rátára számít. A lakossági megtakarítások emelkedését
az idén júniustól elérhető Magyar Állampapír Plusz konstrukció,
valamint az állampapír-keresletet ösztönző intézkedések is segítik
az MNB jelentése szerint.
A vállalati szektor beruházási alapfolyamatai erősek maradnak,
amit a dinamikus vállalati hitelezés és a növekedési kötvényprogram
is támogat.
A korábbi feltevésekkel összhangban az uniós források effektív
felhasználása 2019-ben tetőzik, majd fokozatosan csökken, ami
hozzájárul az állami beruházások mérséklődéséhez.
Az export a globális és az európai gazdasági kilátások
folytatódó romlása miatt a korábbi előrejelzéshez képest
visszafogottabban emelkedhet.
A munkaerőpiaci előrejelzés szerint a teljes foglalkoztatás
közeli állapotban a foglalkoztatás bővülése fokozatosan lassul. A
munkanélküliségi ráta történelmi mélypontjára, 3,3 százalékra
csökken.
Idén a tavalyihoz hasonlóan 11 százalék körüli, míg a következő
években fokozatosan mérséklődő, de továbbra is erőteljes bérdinamika
valósulhat meg a versenyszférában. A költségoldalról jelentkező
inflációs hatást a bérmegállapodásban rögzített járulékcsökkentések
mérséklik.