James Mattis: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett marad Délkelet-Európa mellett
Zágráb, 2018. július 13., péntek (MTI) - Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett marad Délkelet-Európa mellett, és nem járnak sikerrel azok, akik megosztottságot szeretnének - mondta James Mattis amerikai védelmi miniszter pénteken Zágrábban, az Amerikai-adriai alapokmányt aláíró országok (Adriai Charta) védelmi minisztereinek találkozóján.
Mattis Horvátország, Albánia, Macedónia, Montenegró,
Bosznia-Hercegovina és Koszovó minisztereit arról biztosította, hogy
"Washington elkötelezett a béke és a stabilitás mellett Európa ezen
sarkában".
Az amerikai miniszter közvetve üzent Oroszországnak, amelyet a
Nyugat gyakran azzal vádol, hogy akadályozza a régió integrációját
az Európai Unióban és a NATO-ban.
"Nem vagyunk naivak és nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy
egyesek azt szeretnék, ha ma itt nem járnánk sikerrel" -
hangsúlyozta, majd hozzátette: ez a találkozó ugyanakkor bizonyítéka
az elválaszthatatlan transzatlanti kapcsolatoknak.
Aláhúzta, hogy az Egyesült Államok tovább erősíti a régióval
kialakított partnerséget, amely szerinte nemzeti stratégiájuk része.
Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter kiemelte: a régió
országai és az Egyesült Államok "együtt erősebbek és
felkészültebbek".
Horvátország kis ország, de kategóriáján felül tud küzdeni -
tette hozzá.
Mint mondta: több NATO-misszióban is részt vesznek
Afganisztánban, Koszovóban és a Baltikumban, a jövő hónaptól pedig
az új haditengerészeti hadműveletben is a Földközi-tengeren
(Operation Sea Guardian), ahol az embercsempészek ellen küzdenek
majd.
"Remélem, hogy erőfeszítéseinket nem veszik magától értetődőnek"
- fogalmazott a tárcavezető.
Az Adriai Chartát 2003-ban hozta létre Horvátország, Albánia,
Macedónia és az Egyesült Államok. 2008-ban Bosznia-Hercegovina és
Montenegró is csatlakozott. Az együttműködés célja a részt vevő
balkáni államok NATO-csatlakozásának támogatása. A folyamatban
megfigyelőként vesz részt Szlovénia, Koszovó és Szerbia. Aleksandar
Vulin szerb védelmi miniszter nem volt jelen a találkozón, mert
Zágráb korábban nemkívánatos személyi nyilvánította.
Albánia és Horvátország 2009-ben, Montenegró pedig tavaly
csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Macedónia a
csütörtöki brüsszeli NATO-csúcson kapott meghívást a csatlakozási
tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül
lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját.