Javította növekedési várakozását a Kopint-Tárki
Budapest, 2019. október 3., csütörtök (MTI) - A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet a szeptemberi előrejelzésében 4,8 százalékra emelte a GDP idei növekedésére vonatkozó várakozását a júniusban közölt 4,5 százalékról, a 2020-ra vonatkozó előrejelzése változatlanul 3,2 százalék maradt - ismertette Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy 2019-re 3,4 százalékos éves átlagos inflációt
várnak, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a júniusi
várakozásaiknál, a jövő évre vonatkozó, korábbi 3,7 százalékos
inflációs előrejelzésüket pedig 3,4 százalékra csökkentették.
Palócz Éva kiemelte, Magyarország a második negyedévben elért
4,9 százalékos GDP-bővülése a második leggyorsabb ütem volt az
Európai Unióban. Ugyanakkor a világgazdasághoz hasonlóan a magyar
gazdaságban is láthatóak a lassulás jelei, emiatt a 2018 egészében
elért 5,1 százalékos bővülés után az intézet az idén 4,8 százalékos
gazdasági növekedésre számít.
Új prognózisában az intézet emelte a bérkiáramlásra vonatkozó
várakozásait: a bruttó nominális keresetek idén 9,7 százalék helyett
10,5 százalékkal emelkednek, jövőre pedig további 8,5 százalékos
növekedés várható. Ennek következtében a reálkeresetek is emelkednek
- számításaik szerint - idén 6,8 százalékkal, jövőre pedig 4,8
százalékkal. A kutatóintézet várakozása szerint a
munkanélküliség idén 3,4 százalékra csökken a korábban várt 3,5
százalék helyett, jövőre pedig 3,2 százalékos lehet, ami 0,1
százalékponttal alacsonyabb a júniusi prognózisnál. A
szeptemberi prognózisban az államháztartás GDP-arányos hiányának
enyhe csökkenésével számolnak, ugyanis júniusban még 1,7 százalékos
hiányt feltételeztek, most viszont az egész évet tekintve már csak
1,6 százalékos hiányt valószínűsítenek. A helyszínen kiadott
sajtóanyag szerint az év első nyolc hónapjában a vártnál kedvezőbben
alakult a költségvetés helyzete, elsősorban az adóbevételek, azon
belül a fogyasztáshoz kapcsolt adók növekedésének köszönhetően.
Ennek következtében a kormányzati szektor többlete 2019 második
negyedévében a GDP 1,8 százalékát, az első félévben pedig 1,3
százalékát tette ki. Palócz Éva közölte, hogy a szufficit
ellenére azért számoltak mégis az államháztartás hiányával, mert az
államháztartási kiadások jelentősen emelkedni fognak, többek között
a családvédelmi programok, a nyugdíjprémium és a nyugdíjkiegészítés
miatt. A társaság vezérigazgatója az ágazatok közül kiemelte a
GDP közel 10 százalékát adó építőipar szerepét, amelyben a
Kopint-Tárki a tavalyi kiugró, 20 százalékot meghaladó növekedési
ütem után idén több mint 25 százalékos bővülésre számít. Palócz
Éva a forint árfolyammozgásáról megjegyezte, a 305-315 forint körüli
forint/euró árfolyam már nem fog visszatérni, a következő időszakban
várható forint árfolyamot azonban nehéz előre jelezni. Kiemelte
ugyanakkor, hogy a forint árfolyammozgása nem tükrözi a magyar
gazdaság állapotát, amely jelenleg kedvező helyzetben van, többek
között az uniós forrásoknak, a Magyarországra érkező külföldi
beruházásoknak és a munkabérek gyors emelkedésének köszönhetően.
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető
igazgatója elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában
és az Európai Unióban is számolni kell a gazdasági növekedés
lassulásával. A világgazdaság bővülésével szemben a legnagyobb
kockázatot továbbra is a kínai-amerikai kereskedelmi háború, a kínai
növekedés lassulása, a Brexit, az iráni-szaud-arábiai konfliktus és
az Amerikai Egyesült Államok iráni politikája rejti. Az intézet
várakozásai szerint a Brent olaj hordónkénti ára éves átlagban idén
64-65 dollár között marad. Ugyanakkor kiemelte, hogy az
amerikai-iráni vagy a szaúdi-iráni konfliktus kiéleződése
beláthatatlan következményekkel járhat a térséget és a nyersolaj
árát tekintve is.